Itt-Ott, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 4. szám
IRODALMUNK L. Kovács Klára Hackettstown, NJ A JELENKOR JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALMA BEFEJEZŐ RÉSZ VII. A vers mint valóság Ez az alcím jellemezhetné legjobban Pap József, Ács Károly és Fehér Ferenc költészetét. Náluk a hagyományos értelemben vett tartalom formává lényegül, a külső, objektív valóság tudatformákká alakul. Ilyen értelemben a vers maga is valósággá lesz. A hagyomány az ő verseiben átértékelődik, csak azt ragadják ki belőle, ami számukra életképes. A ma vállalása - önvállalás. A táj, amely eddig tartalomként volt jelen, az ő verseikben forma-elemmé válik, belső állapotok, hangulatok és helyzetek megjelenési formájává. A szubjektív attitűd objektivizálóvá lesz, a dolgokat objektív távolságból szemléltető költő a legkülönfélébb aspektusokat egyidejűleg fedi fel. E szimultanizmus azonban a részletekben való elmerülés veszélyét rejti mindaddig, amíg a költő arányérzéke helyére nem billenti az egyensúlyt. A költő személye (személyisége) a katalizátor szerepét tölti így be a konkrét (külső) és az elvonatkoztatott valóság között. Mivel a kettő egymással feszültséget alkot, teljesen a költő személyiségén múlik, hogyan tudja azt feloldani úgy, hogy az katarzist váltson ki az olvasóban. Az elmondottakat kitűnően szemlélteti Pap József verse, mely szerint: a vers Egy sikoltásból Vagy gerlebúgásból Kipottyan és „szárnyra kap / Egy sikoltásban, Gerlebúgásban/. A költő katalitikus szerepére az a két gondolat-párhuzamon alapuló kérdőmondat utal, mely egyben a vers tengelyét is alkotja: Ki teszi tisztába Ki veszi pártfogásba Mitől lesz verssé a valóság, azaz válik megismételhetetlenül egyszeri valósággá? A költő érzelmi-gondolati közege avatja azzá. Ő általa a vers valósággá lényegül. Pap József meditativ költői alkat. A vers születése áttételes állítása annak, hogy az egyed igazsága általános igazság, ahogy a rész utal az egészre. E szimultanizmus Ács Károly verseiben jelentkezik a legsarkítottabb módon: Kezemet nézem: az oldalamnál fekszik, s a halálnál is messzibb. Enyém és mégsem. 29