Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 1. szám

Vajda új antológiája jó kritikát kapott. Ez viszont tényleg egy nagyon jól előkészített kötet. A magyar PEN Klub megfelelő pénzösszeget áldozva angol, amerikai és kanadai írókat hozatott Magyarországra és ezekkel a költők dolgoztak együtt a fordítások elkészítésénél. Szóval nemcsak hogy nyersfordítást készített valaki és fölolvasta, mint a francia és ennél a kötetnél volt, hanem maga a fordító a szerzővel tudott beszélni. így ez valóban sikerült kötet, amelyikbe rengeteg pénzt öltek bele. Viszont az eredmény jó s talán ez a módszer az egyetlen, amellyel az áttörés keresztülvihető. Ez azonban csak az élő költőkre vonatkozik. Volt ugyan egy nagy amerikai író, aki azért tanult meg magyarul, hogy Adyt eredetiben olvashassa. De tudtommal utána nem fordított Adyt és nem is írt róla komoly tanulmányt. Ez pedig Edmund Wilson volt. Vele nekem is volt levelezésem. Ö tényleg egy csomó dolgot figyelembe vett, elment Magyarországra, ott beszélt rengeteg emberrel. A véleménye a magyar nyelvről nagyon jó, de a költészetről s irodalomról ezt írja ; "Néha nyugtalanít az a gondolat, hogy a nyelvek sokasága, bármilyen érdekes is önmagában, bizonyos mértékben arra szolgál, hogy az emberi kultúrát rekeszekbe zárja. Kodály és Bartók művészetét bárki megérti, aki képes zenét hallgatni. Munkácsy hatalmas festménye a vak Miltonról — azt hiszem még senki más nem említette meg — amint leányainak diktál, és amely a newyorki közkönyvtárban van, majdnem úgy belevéste magát emlékezetünkbe, mint Washington képe amint a Delawareon átkel. Ámde hogyan ismerhetjük meg Ady művészetét anélkül, hogy megtanuljunk magyarul. Adyét, akit sok magyar a legnagyobb magyar költőnek tart. Minden nyelv, amely egyszer a gondolat, a művészet mestereinek a

bélyegét viselte magán, örökké át lesz itatva e mesterek géniuszától és tekintélyétől. A görög és a latin túlélte a papiruszait és a héber 3000 éven át soha nem vesztette el az Isten szava lenyomatát. Petőfi és Ady versszakai még sokáig fognak lüktetni és sötétedni mindenütt, ahol idegen nyelvterületen egy magyar küzd a száműzetésben." (Ez persze egy nagyon sovány remény, hogy csak ott fog élni, ahol egy magyar küzd.) Magyarországi útja után meg is jelentetett egy cikket a New Yorker-ben. amelyben sok nagyon szép ilyenfajta megjegyzés mellett a legvadabb dolgok voltak, pl. azt mondta, hogy Bartók "Csodálatos mandarin"-ja a magyar nemzetnek a vitalitását és minden nehézségen való felülkerekedését mutatja. Nyilván a mandarin cserepére gondol. Azt hiszem senki, akilátta, el nem hiszi ezt. Hiszen ez egy sokkal szélesebb emberi problémát ölel fel. S ő képes volt ezt leírni. A másik, hogy mindenáron a mi mongol eredetünket akarta bizonyítani. Erre vonatkozólag egy vitát is folytattunk, aminek során azt mondtam, menjen el Budapestre vagy bármelyik magyar városba (kivéve talán a Palócföldre) és nézzen meg 25 arra menőt, hogy azok között mongol típust talál-e.

A tágabb értelemben vett irodalommal kapcsolatban egyetlen magyarnak a neve szerepel csak állandóan, éspedig Pulitzer Józsefé.

A film régi magyar vadászterület. Gondoljunk csak Korda Sándorra, aki 1941-ben áttelepült Angliából és Jancsóra, akinek itt is sikere volt, bár az meg sem közelítette az európai visszhangot. Itt persze nem fogom elmondani a nagy régi Bánky Vilma, Kertész Mihály stb. névsort, részben mert tőlünk majd mindenki ismeri, részben mert itt már kevésbé ismerik. Itt azonban felmerül Gábor Zsazsának a neve, akit nagyon sokan az egyetlen magyar reprezentánsnak ismernek idekint. Nagyon nehéz reagálni, mert tudom, a hölgyeknek nagy része azt mondja, hogy ilyen nőszemélyekkel nem tartok közösséget, vannak mások viszont, akik azt mondják, senkit nem lehet kirekeszteni a magyarságból és hogy ő a maga módján nemcsak magyarnak vallja magát, hanem aszerint cselekszik is, pl. mikor Hruscsov elment Hollywoodbas ott mindenki tolongott, hogy részt vegyen a tiszteletére rendezett ebéden, Zsazsa lemondta ezt és közzé is tette. Komoly áttörés történt azonban a színházterén, éspedig most, egypár hete. Minneapolisban bemutatták — Wash-24