Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám
Dohnányi Ernő, századunk egy másik magyar zenésze egy évtizeden át működött itt, Tallahassee-ben tanított. Számos új szerzeménye s hanglemeze készült Amerikában. A filmzenében Rózsa Miklós jeleskedett. Háromszor nyert Oscar-díjat, de komoly szerzeményei is szerepelni szoktak nagy zenekarok műsorán. Előadóművészeink közül Szigeti Józsefet vette körül osztatlan csodálat, ma pedig Starker Jánosról állítják, hogy Rosztropovics és Foumier mellett o a legnagyobb élő csellista. |Starker János az ITT-OTT támogatója, s mint ilyent baráti közösségünk tagjaként hívtuk meg az 1980-as Magyar Hétre. Gyönyörű magyarsággal adott elő, fennálló tapssal ünnepeltük a nagy művészt és tanárt — szerk. | Három vezető amerikai zenekar élén áll magyar, köztük az első kettő élén (Chicago, Philadelphia). De Solti, Ormándy, Do ráti nem jelentenek kivételt. Hasonló klasszisé volt Reiner Frigyes és a Budapesten született, de magát csehszlováknak tartó Széli György. S említsük meg ifj. Palló Imrét is, a New York City Opera karmesterét. Két éve, a washingtoni Haydn-fesztiválon négy karmester, három cselló-, egy zongoraművész és egy vonósnégyes volt magyar! A Metropolitan Opera elmúlt évadában négy magyar és két magyar származású énekelt. A Bauhaus utolsó élő mestere a magyar Breuer Marcel, akinek számos épülete díszíti ezt az országot. Pl. New Yorkban a Whitney Museum, Washingtonban pedig az Enfant Plaza az ő műve. A képzőművészek közül a legismertebb Moholy Nagy, aztán itt van Dómján, akinek legalább 150 amerikai múzeumban vannak képei, Szalay Lajos, akiről Picasso állapította meg, hogy a második legnagyobb élő rajzművész, azután Vasarely, aki itt is rendkívül ismert. Csodálatosképp az Európában legnagyobb magyar művésznek tekintett festő teljesen ismeretlen; Csontváry. Van persze mégegy festő, akit érdemes megemlíteni: Texasban több olajmilliomos berendezettképtárakat. A képtárakban szerepeltek Picassok, Mirók, Modiglianik és egyebek. Ez egy csodálatos gyűjtemény volt, nem is egy. Egyetlenegy baja volt; egyetlenegy festő festette, DeHóry, aki magyar. Még csak nem is lehetett perbe fogni, mert soha nem írta alá, de mindenkivel elhitette, hogy az Picasso, stb. Állítólag egyszer Picasso egy ilyen képet megnézett és azt mondta, hogy tőle van! A szerencsétlen nagyon rossz véget éi't, mert mégis kikérték Spanyolországtól s ekkor öngyilkos lett. Ha a ’’Fake” c. filmet bárki is megnézi, akkor hallhatja, hogy a rendező kijelenti, hogy tk.ő a legnagyobb élő festő, ami így persze túlzás, de mindenesetre nagytehetségű volt, aki a saját képeivel semmilyen sikert sem tudott elérni, ezzel viszont világhírű lett. Az irodalom terén nem sikerült az áttörés. Molnárt persze ma is játsszák, de egyegy Zilahy-bestselleren kívül csak Németh László Iszony-a ért el sikert, utóbbi is inkább csak a kritikusok részéről. Konrád kapott egy jó kritikát. Déryt inkább ismerik a "Szerelem" c. film alapján, mint regényei nyomán. Illyés antológiája teljes sikertelenséget aratott. Nagy angol és amerikai költők fordították a verseket, azonban minden kísérlet ellenére — a legnagyobb magazinokhoz és irodalmi lapokhoz megvolt az összeköttetésük, mindent megpróbáltak, hogy legalább kritikát hozzanak le róla, de — senkit nem érdekelt, Értavy-Baráthék Ady kötete azt hiszem szintén nem érte el egészen a kívánt eredményt. 23
