Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám
következetesen hangoztatjuk a kapcsolattartást a magyar néppel mind Magyarországon, mind Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, Kárpátalján és Burgenlandban is. Vallásos meggyőződésünk, hogy nem szakadhatunk el gyökereinktől! Kell az állandó kapcsolatfenntartás, a dialógus, máskülönben elsorvadunk. ötödször, Közösségünkben gondolkodásunkat nem csupán egy emberélet leforgásának a tapasztalataira alapozzuk, hanem mindent a történelmi távlatra, a hosszú népi/nemzeti tapasztalatra; Az egy emberélet mércéje: emigráns mérce. Szerintünk a történelmi távlat megadja a lehetőséget a munka folytatására, generációról-generációra. A török megszállásnak volt egy bizonyos történelmi kimenetele, így lesz ez a szovjet megszállással is, ezt túl kell élni és közben nem szabad fejlődésünket megszakítani, s itt az a legfontosabb, hogy ne szűnjünk meg létezni a szétszórtságban, hogy a külföldet táplálja az otthoni erő, de hogy ugyanakkor mi is legyünk visszahatással az otthonra. Hatodszor, Közösségünk erkölcsi forradalmat hirdet önmagunk reformálására, átlényegülésére. Központi tétele mozgalmunknak önmagunk képzése, szellemi—lelki emelkedése, ami által az ossz magyarságnak adunk több lehetőséget, több erőt és talán szebb jövőt. De ehhez belülről kell erősödnünk és egy lelki forradalmon kell átesnünk, hogy leverhessük önmagunk mohácsait és trianonjait. Hetedszer, de nem utolsósorban, Közösségünk a közösségi magyar munkát tartja mérvadónak. Mindenkit tisztelünk, de mindenkit munkája alapján tisztelünk. Fontosnak tartjuk a konkrét feladatok elvégzését. Az elméleti "duma" fontos, és mi is nagy álmokat álmodunk, de a nagy álmokat alá kell támasztani Ids tettekkel, a mindennapi élettel, és ennek az összekapcsolása az, ami megadja nekünk a realista világnézetet az idealista mellé, azaz, a kettő ötvözetét, szintézisét! Közösségi életünkben mik ezek a konkrétumok, milyen munkát tartunk számon, hogy teljesülhessenek az álmok? A. Elsősorban áll itt az ITT-OTT szerkesztése és terjesztése. Ez elsőrangú feladatunk szétszórtságunk miatt. Aki most itt van velünk, az mind bekapcsolódhat ebbe a munkába cikkírással, lapterjesztéssel, anyagi és erkölcsi támogatással. A kommunikációs hálózatunkat így tudjuk leghatásosabban terjeszteni, erősíteni. B. Másodsorban, az évi konferenciák élő szóban adnak az eszmecsere folytatására alkalmat. Az első, Hereford-i találkozótól 1972-ben a jelenig mindig célunk volt biztosítani mindazoknak, akik nem csupán elvont alapon, értelmiségi az értelmiségihez, hanem az összmagyarsághoz szólnak mondanivalóval. Erre az évi összejövetelek fontos lépcsőköveket jelentenek számunkra. Egymás megismerésével és gondolataink kicserélésével erősítjük, állandóan felfrissítjük közös életünket. C. Harmadsorban, a Magyar Baráti Közösség szervezete a mindennapi életben is kell, hogy szolgálja a tagságot, a találkozók között. A szervezet megadja a lehetőséget a célszerű munkamegosztásra, atervezés, a koordinálás és a kivitelezés legészszerűbb megoldását segíti elő. Egyúttal összpontosítja a felelősséget a teendőkért. Ennek a biztosításáért egy alkotmányos és demokratikus szervezeti gépezet felel, amelynek a tisztviselőit minden évben számonkérheti a tagság az évi gyűléseken, valamint a gondnok és a tanácstagok választásakor. Egyben hitelesítő és népművelő szerepe is van a szervezetid
