Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 1. szám
D. Negyedszer, érdekünk a közösségi élet rituális részének fejlesztése, gazdagítása. Ezt mind a helyi, mind az évi gyűléseinken jobban ki lehetne és ki kellene domborítani. Az együttes közösségi élmény csakis erősebbé tehet bennünket, mert amikor együtt vagyunk esküvőn, keresztelőn vagy temetésen, érzelmileg közelebb jutunk egymáshoz, s ami még fontosabb, a jövő generációnak is adunk viszonyulási alapot a közösségi élethez. E. ötödször, érdekünk és célunk a magyaroktatás támogatása és fejlesztése minden szinten, a hétvégi elemitől az egyetemi tanulmányokig. Azon dolgozzunk, hogy minden téren hatásosabbak legyünk kultúránk és örökségünk továbbadásában, mert ez a kulcskérdést célozza; a jövendő generációk magyarságtudatának megalapozását. Ennek érdekében minden nívós programot támogatunk itt is, ott is. A Portland State University égisze alatt egyetemi "credit"-et nyújtunk több magyarságtudományi programnak, beleértve a cserkészek Corvina táborát, a Hungarian Folkdance szimpóziumot, valamint az egyéves szegedi programot és a nyári programokat Debrecenben, Portlandban és Adában. (Sajnos e~ zeket még most sem értékelik sokan eléggé — pedig ezek intézményesítése nélkül nincs magyar szétszórtság, mert nincs utánpótlás. F. Hatodszor, fontos a támogatása és esetleges szervezése az olyan ad hoc lehetőségeknek és eseményeknek mint a Kent-i szimpózium, a CHRB lobby munkája, az Erdélyért szervezett tüntetések stb. Itt a jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve, csak akkor kapcsolódhatunk bele szervezetként a munkába, ha ez nem veszélyezteti kulturális és vallásos sztátuszunkat. nek, ami idővel, reméljük, emeli a színvonalat! G. Hetedszer, érdekünk támogatása és esetleges megszervezése a vendéglátó munkának és előadó utaknak az önképzés és népművelés elősegítése céljából. H. Nyolcadszor, célunk támogatni olyan könyvkiadó vállalkozásokat, melyek elősegítik a magyarság ismertetését a külvilág előtt angolul és más világnyelveken. Erre a Kent-i szimpózium és Janics Kálmán könyve szolgálnak jó példával. Mindez rengeteg munkával jár. Nem elég az emberóra és az anyagi alap, hogy minden téren megfeleljünk a feladatoknak. Be kell kapcsolnunk minél több embert próbálkozásainkba. Hét-kilenc-tizenegy ember energiája nem fedezi mind a hadállásokat. Új vér kell, új emberek. Mindenki tehet valamit! Mindannyiunknak vállalni kell az élesztő szerepet, a példaadást . . . kell a több aktív-lelkületű ember . . . kell a fokozott és céltudatosabb munka ... és akkor biztos eredményeket tudunk majd felmutatni amikor elérkezik az idő az őrségváltásra közösségünkön belül is. — 20
