Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 4. szám
szolgálatot tehetnek az összmagyarságnak. B. A szigetek kiegész ítő munkája fokozhatja a kontinens és a többi sziget hatását, megsokszorozhatja a lehetőségeket. Ha egyik, vagy másik sziget korlátozottságai nem engedik meg egy-egy történelmi vagy társadalmi létkérdés nyitott megtárgyalását — a többi sziget nyilvánosságot adhat a témának. Ha a kontinens nem teszi lehetővé a szabad művészi kísérletezés vagy a társadalomtudományi, politikai elemzés néhány formáját, akkor a szigetek némelyike biztosíthat ilyen lehetőséget. C. A számos kiválé egyéni teljesítmény fontosságát felismerve a közvetítés feladatát is egyre több magyar sziget vállalja rendszeresen. Magyar nyelvet és kultúrát, magyar múltat és jelent más nyelvűek számára ismertté tenni ugyanolyan fontos, mint külföldi művészi, társadalmi valóságokat magyarra fordítani. Aránylag kis létszámunk, földrajzi és nyelvi elzártságunk, történelmi, hatalmi függőségeink határain emelkedünk felül magyar szigeteink — úgyis, mint kétirányú közvetítő állomásaink — segítségével. Tanulságos, követendő példákat adnak a szigetek eredményes munkájára — hogy a számos többi közül csak néhány kiemelkedő példát soroljunk — a magyar tudományos és oktatásiintézmények, a folyóiratok, könyvkiadók, színházak és egyházak mellett a kisebb kulturális körök is, mint az Ungvári Állami Egyetem fiatal magyar írói alakította Forrás Stúdió, a vágsellyei Vörösmarty Klub, a nagyváradi Ady Endre, a Csíkszeredái Tamási Áron, a bécsi Bornemissza Péter, a hollandiai Mikes Kelemen, a londoni Szepsi Csombor, és az amerikai Bessenyei György meg a Magyar Baráti Közösség körök, a bukaresti Petőfi Ház és a torontói Magyar Ház, az erdélyi táncház-mozgalom és az amerikai néptánc mozgalom, a jugoszláviai anyanyelvápolási mozgalom és az amerikai hétvégi magyar iskolák, a felvidéki színjátszó mozgalom és a nyugati magyar cserkészcsapatok magyar nyelv- és kultúra gondozó programjai. Hosszan folyhatna még a sorolás, bár a névsor nem közismert: a szigetek — de a kontinens is — ritkán értesülnek és ritkán tudósítanak egymásról. 4. Kommunikáció A szigetek közhasznú, jó működésének kulcsa a kommunikáció, az alapos, folyamatos, mindenirányú tájékozódás és tájékoztatás a kontinens és a szigetek között. Anyanyelvi Konferenciánk elkövetkező éveinek — az eddig sikerrel végzett pedagógiai és kulturális munka folytatása mellett — egyik legalapvetőbb és legfontosabb munkaterülete kell legyen lehetővé tenni, megteremteni és folyamatosan támogatni minden olyan módozatot, ami világszerte élő magyarságunk egymásról való állandó tájékozódását biztosítja. Nem könnyű feladat ez. Végzi is már sok részletét a Konferencia értekezletein, tanfolyamain, ösztöndíjprogramján és Nyelvünk és Kultúránk című, egyre nemzetközibb áttekintést nyújtó folyóiratán keresztül. De e tájékozódási módozatok némelyike még ma is, az Anyanyelvi Konferencia 10 éves, eredményes működése után is kivételes, néha esetleges, van úgy, hogy akadályozott, korlátozott és nem természetes, magától értetődő, intézményesített, mindennapi kenyérként biztosított lehetőség. Vegyünk számba néhány fontos példát és tennivalót. A nyugaton termő magyar költészet most már kezd egyre ismertebbé válni Magyarországon, hazai folyóiratokban egyre rendszeresebb a jelenléte. Sokunk kitartó biztató, meg27
