Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 4. szám

»

%

Király Béla (New York);

EZERKILENCSZAZÖTVENHAT; AZ ELSOKÁBORÜ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT (Megtartott előadás, Reménység Tava, 1981. aug. 27, Rögtönzött szöveg, szalagfelvételről szerkesztve.)

Kedves Barátaim! — Ez az a magyar csoport és szervezet, ahova az ember mindig örömmel jön, és félelem nélkül jön abban a tudatban, hogy a problémákat, amiket itt megbeszélünk, az ésszerűség és a logika határain belül tudjuk tartani, ami olyan nagy dolog, hogy kevés másról lehet elmondani . Azért is jó ide eljönni, mert ilyen hosszan mutatják be az embert és minden alkalom egy rendfokozattal előléptet engem. Ez is emigrációs szokás, szóval mostmár altábornagy lettem.

Elsősorban gratulálni akarok nektek, hogy ezt a magyar hetet ilyen remek évfordulóknak szentelitek. Bethlen Gáborról mindig időszerű beszélni és kell is beszélni róla. Bartókról ha nem beszélünk is, hála Istennek a világ tud, és amerre az ember jár — Londonból jöttem most vissza, egy egész hétig Bartók-muzsikát játszottak a BBC-n — ő beszél értünk. 56-ról is kell beszélni. De hadd mondjam meg, hogy kihagytatok egy nagyon fontos évfordulót. Persze nagyon szép és nagyon kellemes a magas pontokról, a nagy vívmányokról, a nagy emberekről és tettekről beszélni, de nekünk bizony, ahogy Kiss Sanyi is felhozta, mohácsokról is kell beszélnünk, és egy ilyen mohácsféle dolognak az évfordulója van, a 60. évfordulója Trianonnak* (1920-ban írták alá, de 1921-ben lett érvényes!)

A mikor a gyönyörű dolgokra emlékszünk, emlékeznünk kell a mohácsokra és a trianonokra is. Hadd jelentsem be nektek, hogy az a könyvsorozat és konferencia sorozat, amit én vezetek, tartott egy szimpóziumot Trianonról az aláírás évfordulóján. A tanulmányokat, amiket ott előadtak, és sok mást is, ki fogjuk adni. Pontosan most fejeződött be az un. "copy editing" procedura és szeptemberben nyomdába megy a könyv, úgy hogy talán még az idén, de legkésőbb januárban vagy februárban megjelenik a könyv Trianonról, és előre mondhatom, hogy minőségben is, mennyiségben is ez lesz a legszélesebb körű tárgyalása Trianonnak eddig, akármilyen nyelven. Azt is elmondom nektek, hogy hárman otthonról társszerzők; Vígh Károly, aki a vendégetek volt, Nagy Zsuzsa és Ádám Magda. Vígh Károly Trianonnak az egész történelmi hátterét gyönyörű tollal írta meg. Nagy Zsuzsa és Ádám Magda az olasz, ill. a francia vonatkozásról írt, tudományos alapon.

S hogy ezt a három nevet felhozom, ez vezet vissza ugyanoda, ahova Szendrey Tamás konklúziója vezetett bennünket, arra, hogy a magyarság otthon él! Mi szellemben és érzelemben velük lehetünk, de a történelem ténye az, hogy a magyarság csakis a Duna-medencében élhet túl. Mi sokmindent tehetünk itt, de a magyarság túlélése vagy halála a Dunamedencében történik. S akármit csinálunk, akármiről beszélünk, Bethlenről vagy Bartókról, vagy 56-ról, ez az alapprobléma kell, hogy a szemünk előtt lebegjen mindig; a magyarság túlélése a Duna-medencében. És ebben a Széchenyi aggodalmának az intenzitása, vagy Illyés Gyula aggodalmának az intenzitása látszik, a magyar élet és kultúra e két géniuszának; túl tud-e élni a magyarság az ellenségek tengerében?

A túlélésnek különféle alapkövetelményei vannak; egyik biológiai, hát ehhez mi nem

6