Itt-Ott, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám

nek angol kiadásáról. Megerősíti, alá­húzza, s az otthoni forrásanyag birtoká­ban dokumentálja mindazt, amit anya­nyelvűnkön — immáron három évtizede — ''akikért a harang sem szél” jelige alatt publikáltam, hirdettem. Az MBK Könyv­alapja a kiadással, előkelő gondozásával valóban nemes küldetést teljesít. ... Szíves tájékoztatásodra: a dokumentá­ciós Janics-kötet kiadását némileg meg­könnyítendő, az itteni Zilahi Farnos Esz­ter Nőegylet $50 hozzájárulását Lipták Béla barátunk közvetítésével, a Cseh­szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmá­nyának ugyancsak $50 adományát közvet­lenül az ITT-OTTban megadott címre elküldöttem. Munkánkat a szétszórtan élő, aránylag csekélyszámú felvidéki magyarjaink támogatásával s tudottan (pl. washingtoni utazások) a magam egyé­ni vállalkozásával végezzük. Kérjük, szerény adományunkat ennek tudatában fogadjátok szívesen. ...—Sirchich László, Cleveland Éltető J. Lajosnak: Hanzelik Mária va­gyok. A Baldwin Parkban lakom közel Los Angeleshez. Személyesen nem ismer­jük egymást. Csak én hallottam és olvas­tam magáról. Ahol most lakunk ez egy öregotthon, a Baldwin Park-i Palm Guest Home. Feb­ruár elsejével költöztünk be. Az első tulajdonos is magyar volt és itt mindenki magyar. Itt van nálunk Berecz János bácsi is. ó egy igazán kedves, in­telligens úriember. Bár volna még be­lőle több. Azért vettem a bátorságot, hogy ismeretlenül is zavarjam, mert szeretném ennek a kis otthonnak a magyar jellegét továbbra is fenntartani, magyar ételekkel, szokásokkal, magyar kultúrá­val. (Kértem Budapestről könyveket, lemezeket, filmeket.) Arra szeretném megkérni, hogy legyen szíves támogatni ezt a kis öregotthont, amely csak 6 személyes, azzal, hogy a­­jánlja szobáinkat olyan idős honfitársa­inknak, akik nem tudják ellátni már magu­kat, vagy úgy látják, hogy így könnyebb lenne. Bár nem szükséges Öregnek lenni ahhoz, hogy valakit gondozhassak, mert az engedélyem úgy szól, hogy 18 évtől. Lehet valaki még fiatal, de valamilyen oknál fogva nem tud dolgozni és nyugdíjat vagy ”welafare”-t kap. Ügy tudom János bácsitól, hogy maguk már voltak itt meglátogatni őt. Ennél fogva látták már öregotthonunkat. Szép kert van, családias. Nem tudom, miért mennek honfitársaink inkább az amerikai öregotthonokba. A miénken kívül még egy öregotthon van magyar, 16 személyes, Hollywoodban, de annak is legalább a fele amerikai nyugdíjas. Pedig a mi áraink nagyon alacsonyak. Nincs olyan kevés nyugdíja senkinek, hogy meg ne elégednénk vele, sőt vissza is adunk zsebpénzt. Kü­lönböző újságokba adtam fel hirdetést (ma­gyar újságokba). Még csak nem is hívnak fel. Mivel a szükség kényszerít, muszáj lesz amerikai újságban is hirdetni, de nem mondok le arról, hogy majd magyarokkal cseréljem ki őket, ha lesz jelentkező. Ha valaki súlyosabb, annak ágyhoz is elviszem az ételt. Hathetenként orvosi vizsgálatra viszem őket. Ha szükséges, gyakrabban. Naponta háromszori bőséges magyar éte­lek. Ha valakinek kell, más időpontban is kap. Takarítok, mosók. Villanyt, gázt én fizetem, természetesen. Tehát teljes ellá­tás, 24 órás felügyelet. Tudok adni privát és kétszemélyes szobát. Befejezésül ké­rem, hogy ha tud valakit, irányítsa hozzám, jó ? És én meg fogom fizetni a maga fára­dozásait. — Maria M. Hanzelik, 4116 Wal­nut Street, Baldwin Park, CA 91706, tele­fon (213) 960-2233. Hanzelik Máriának; János bácsit még New Yorkban látogattam meg vagy négy éve, így öregotthonukat nem ismerem, de remélem, levele közlésével is segítettünk. János bá­csinak adja át mindannyiunk üdvözletét! —éji 37

Next

/
Thumbnails
Contents