Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám
KOMMEWTÄM atäUKfTx, Borás oldsl Itt nálunk, de másutt l*. más szerkesztőségben is nagy a forgalom délelőtt, annyi minden elintéznivalót hoznak föl ide az emberek, olyan is van s ugyancsak számos a sereg, hogy csak följön az ember vagy az asszony, szépen kibeszéli magái meghallgatásra, tán ügyintézésre is talál, aztán megkönnyebbülve elmegy; egyszóval délelőtt zsongás, ezért szoktam visszajárni Ide délután, oly jó csöndben lenni, írogatni ott, ahol zsibongott a délelőtt! Keletre' nyílik zsebkendónyi szobám ablaka, reggeltől Jó délig betűz a nap, mindig is erre vágytam, most viszont a nap már nem süt be. sötét a szoba, hűvös, a folyósó túlsó felében viszont most napos a nyugati szoba, ám én most nem költözöm át a naposabb, melegebb, az üdébb oldalra, nincs ebben semmi önsanyargatás, csak épp Igényli valami bennem, hogy maradjak csak szépen a helyemen, ne költözzem egy órányi napsütésért más íróasztalához. Itt lapulnak a zsebemben a Sepsitzentgyörgyi Zenei Napok mindhárom estéjére szóló belépőjegyek, húzd csak ki a melled, kisváros, megérted ezt is, hogy 13 kritikus, néhány kamantkórus, szimfonikus meg operaénekesek, a Vox Humana teljes estje gyönyörködtet majd, úgy ám! Gyönyörű lesz. így én, még délben. Aztán most délután itt lelem a plakátokat, háromféle, mind Su-A HÉT 1980. február 1. karestben nyomtatott plakát, értesítik a közönséget, ki mindenki európai hírű énekes, hangszerszólista vagy együttes lép föl stb. És nem, már nem kívánkozom a napos oldalra, itt a lehűlt, homályos szobámban, saját asztalomnál kell elmondanom, hogy bizony más asztalához ültek mindazok a plakátok megszerkesztése, korrigálása közben (helyett!!!), akik, ugye; a megfelélő embért a megfelelő helyre igével kerültek oda. Valahová oda, ahol piatótokat nyomnak, német, magyar, francia, angol, másmilyen nevekkel. A Vox Humana kamarakórus nevét most a nyáron Olaszországban leírták tisztességesen, el is hozta Sepslszeotgyörgyre a kórus'az európai vetélkedés mázó'• dik és harmadik díját, tó is vártuk tőle, hiszen a Megénekíünk, Románia országos fesztiválon országos I. dijat szereztek, ezen & piatóton viszont Vox fomano szereptó,.. Istenem. Marad a nap«» emlék, az olaszországi, s áz a plakát sem sír latinul, ám sír az ember lelke, olvasván a ipüvészek neveit. íme: Honoath Karoly, Bocs tó Jós (más plakáton hvdooic Boci), Fogéi László, és szegény Szilágyi Zsolt, híres tenorénekes a Vox human« karmestere, így Jelentkezik a plakáton: Szylagy Zsolt, Szylagy Szolt, Szilagyi Zsolt; a további nevek: Karoly Szilagy, tiberiu Oláh, Vox Humana, Raduly Gitta. Ha átmentem volna a szemközti szobába, a napos oldalra, elhelyezkedtem volna egy tőlem idegen asztalnál, írhatnám: vigye tó a manó az egészet, nevetséges, ám ide kötöm, lám, magam a saját közegemhez, hajómhoz, ■ itt már nem adhatok mást, csak ml lényegem, írom, írom, hogy elemi követelmény: nyomtatókban legalább lássuk becsületesen írva a nevünket.' Magyar lapok, így magyar korrektorok, magyar írók, rengeteg magyarul tudó él Bukarestben, nem került, akinek kezébe adják ezeket a plakátokat? És sorolhatnám s Ben- Czédy Piroska népdal énekes lemezének fölírásaival, más plakátokkal, a tévé képernyőjén megjelenő nevek írásával — hosszá a sor. Hogy Sepsiszentgyörgyön a főtéri propaganda-táblán így olvasható nagy írónk neve: Tómasl Áron, az lehet provinciális, kis kisvárosi hiba, kevesen látják, olvassák, ám.,, ez, úgy látszik, már fővárosi kaliberű elírás. .. . Az jó, az nagyon szép lenne, ha mindnyájan értenénk mindenhez, de egyelőre elégednénk meg azzal, amí SZÜKSÉGLET: megfelelő ■ embert a megfelelő helyre; neveinket jogainkat a helyére, a dolgainkat tegyük a helyére, mért ha nem, oda jutunk, lám, hogy le kell sütnünk, a fejünket saját nevünket olvasván köztereken. (Ügy szerettem volna írni A Hétnek egy szép 1 zenei levelet!...) CZm$ ZOLTÁN 23 ■ f
