Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 2. szám
átvétel a kitűzött cél. A modern magyar történelemben egyetlen emigráció jutott hatalomra: a moszkvai. Nem hiszem, hogy a magyar nép még egy hasonlót szeretne látni bármikor történelme folyamán, bárhonnan is jönnének úgynevezett "felszabadítói. " Harmadszor: ne tévesszük össze soha, még leghevesebb indulatainkban sem a népet a rendszerrel, az országot azzal a közösséggel amelyben egy külső kényszer nyomásaként élni kénytelen. Aki a munkájával és magatartásával a magyar népért él, aki a magyar néppel van — az nincs ellenünk. Az egy-dimenziós gyűlölet, a bosszú embertelenítő indulata nem méltó a magyar jellemhez, és ami több, kifejezetten káros a magyar jövőre. A múlt keserű tapasztalatai mutatják Trianontól napjainkig milyen kártékony lehet az az emigráció — még ha jóindulatú is — amely népünket s nemzetünket ócsárolja s minden megnyilvánulásában csak a rosszat, csak a hibákat domborítja ki. Negyedszer: joggal megkövetelheti tőlünk a magyar nép — és az igazság — hogy amit évtizedek hazudozása a történelmi tények színvonalára emelt, azt mi józan érveléssel megcáfoljuk, a ferdítéseket kijavítsuk mind szóban mind írásban — a katedrákról és könyvekben ~ hogy népünk múltját és jelenét a valóságnak megfelelően ismerjék nyugaton. Ötödször: magyarságunk szeretete megköveteli azt is, hogy büszkén valljuk származásunkat. Erre a következő hónapban megtartandó amerikai népszámlálás alkalmával különleges lehetőségünk van. Mindenki aki magyarnak tartja magát, még akkor is ha a mai Magyarország határain kívül született, még akkor is ha generációk választják el a magyar hontól, tanúságot tehet magyar voltáról. Hatodszor: szabadságszeretetünk megkívánja, hogy azok akik a magyar szabadság eszméi mellett állnak, álljanak ki mások szabadságküzdelme mellett is. Testvértelen népünknek küzdelmében szüksége van segítő bajtársakra, legyenek bármilyen színűek, vallásúak, éljenek bármilyen földrészen vagy bármilyen elnyomás alatt. Mint mindenben, e küzdelemben is az a törvényszerűség: csali annyi érdeklődést, szolidaritást fognak mások mutatni irántunk, mint amennyit mi mutatunk mások iránt. Hetedszer: a magyar ügyet nem lehet képviselni úgy, ha nem teremtjük meg önmagunk képviseletét. Egy demokratikus képviseleti rendszer amiben élünk figyelmet, megértést csak addig és csak akkor fog irántunk mutatni, ha igazságunk mellett politikai tényezők is leszünk. Hogy milyen pártban, milyen képviselő mellett, milyen célért, milyen okból, az mindenkinek magánügye és polgári joga. Semmi esetre sem várhatunk el többet új hazánktól szülőföldünk érdekében, mint amennyit mi adunk új hazánknak. Nyolcadszor: önmagunk képviselete szorosan összefügg az amerikai magyarok sorsával is. Nem minden "magyar ügy" az, amit annak kiáltanák ki és aminek a nevében adományokat és áldozatokat kérnek. Nem minden fűzfapoéta rímelésének kiadása magyar ügy. Nem minden botcsinálta próféta, kiáltványa magyar ügy. Ellenkezőleg. Ezek szétforgácsolják erőnket, elpocsékolják pénzünk? t, barátainkat megzavarják és elterelik figyelmünket. Ha néha közömbösséggel találkozunk magyarok kökött a magyar ügy iránt az azért is van, mert túl sok volt már a követelés és kevés a szolgálat. E szolgálatban benne van egymás segítése és támogatása a mindennapi élet 9
