Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 1. szám

hogy minden külföldi magyar nyelv- es kultúra fenntartó erőfeszítést segítsen. Ezért létesített nyaraló nyelvtanfolyamokat a Balaton mellett és Sárospatakon, ahol minden nyáron többszáz külföldi magyar gyermek és fiatal tanulja a magyar nyelvet és kultúrát kiváló magyarországi és külföldi magyar tanerőktől és a velük együtt nyaraló magyarországi gyerekektől. Ezért tart évente többhetes néptánc-tanfolyamokat a külföldi magyar táncosoknak és pedagógus továbbképző tanfolyamokat a külföldi magyar tanítóknak—tanároknak. És ezért szerepelnek tankönyvei előszavaiban ilyen mondatok:

"Azt szeretnénk, ha az iskolában, vagy otthon ebből a könyvből tanulnátok magyarul.

De hogyan? Az iskolában a tanító bácsi vagy a tanító néni segít nektek. Otthon édesanyátok vagy édesapátok beszél veletek magyarul; megmutatja, hogy kell írni, hogyan kell a feladatokat megoldani. Ha pedig egyedül akartok belőle tanulni, azt is megtehetitek, mert a könyv végén, a 'kulcs'-ban megtalálhatjátok a feladatok egy részének a helyes megoldását." (Szende Aladár; Magyar szavak világa, Tankönyvkiadó, Anyanyelvi Konferencia, 1975, 3. old,); "Valószínű, hogy nem mindig irányít benneteket tanár. Elég önállóak is vagytok már 12-15 éves korban ahhoz, hogy megbirkózzatok a nyelvtanulás nehézségeivel. Persze igen előnyös, ha valaki segít nektek akár az iskolában, akár otthon. Ez a könyv így is, úgy is támogat benneteket a tanulásban." (Ginter Károly, Szende Aladár; Beszéljünk magyarul!, Tankönyvkiadó, Anyanyelvi Konferencia, 1979, 3. old.).

Azt mondja Gombos Gyula, hogy "amennyire tudom, az első segítség egy ábécés könyv volt. Elkészülte 4-5 évbe telt, hosszú szakértői tanulmányutak, kontinensközi értekezletek, konferenciák előzték meg." Több könyvet aztán Gombos Gyula nem is említ az egész beszélgetés folyamán

A valóságot az Anyanyelvi Konferencia tankönyveivel kapcsolatban külföld magyarsága minden magyar könyvesboltban pontosan ellenőrizheti. Az Anyanyelvi Konferencia tízéves nemzetközi pedagógiai szakmunkájának egyik legjelentősebb eredményeképpen már négy tankönyv jelent meg eddig — egyik sem ábécés könyv —, mindegyik gazdagon sokoldalú, mindegyik figyelembe veszi a külföldi magyar valóságokat is, mindegyik propagandamentes és mindegyik a lehető legmagasabb szakmai színvonalú, modern magyar nyelv- és kultúra-tankönyv. Kettő közülük már két kiadást ért meg rövid néhány év alatt. Ezek a tankönyvek a következők; Frittman Lászlóné. Tarka lepke (6-8 éveseknek, 1973, 1977), Szende Aladár; Magyar szavak világa (8-12 éveseknek, 1975), Ginter Károly és Szende Aladár; Beszéljünk magyarul (12-15 éveseknek, 1979), és Ginter Károly; Hogy mondjuk helyesen? (16-20 éveseknek, 1973, 1976).

Gombos Gyula azt mondja; "Az ember először csaknem meghatódott: íme, mekkora hazai apparátus állt munkába, mennyi igyekezet és mennyi pénz csak azért, hogy nyugaton néhány száz magyar gyerek könnyebben tanuljon meg anyanyelvűnkön ímiolvasni. De aztán óhatatlanul jött a második gondolat; Romániában és Csehszlovákiában nemcsak romlik, porlik, fogy a magyar nyelv, hanem módszeres kormányzati politikával ölik ki . . .. Miért nem részesülnek ők is a magyar kormányzat figyelmében?"

Ezeket a számonkérő gondolatokat és jogos elvárásokat már 1970-ben, az első anyanyelvi konferencián felvetettük, akik ott voltunk, és — mint köztudott — sokunk határozott szorgalmazása eredményeképpen 1976 óta a Konferencia szervezői meghívják a Magyarországgal szomszédos országok szakembereit is a konferenciákra és a tervező értekezletekre. És ezek a szakemberek el is jönnek és részt vesznek a ko-16