Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 4. szám
A következő két nap, jűlius 4. és 5,-én a négy magyar turnén körülfogta és megtámadta a Duna déli oldalán felvonult azonos lélekszámúi, 40 000-es sereget és azt magasabb rendű haditechnikája következtében két nap alatt felmorzsolta, A feladat nehezebb és heroikus része most következett. A kétnapos csatában megfáradt és számában nyilván megfogyatkozott de diadalittas magyar sereg az éj leple alatt bőrtömlőkön átúsztatott az északi partra, ahol a túlerőben lévő északi 50 000-es sereggel életre-halálra menő csata kezdődött. A csata július 6. és 7.-én zajlott le és a magyarok vegülis teljes győzelmet arattak. A megmaradt és szétszóródó német seregrészeket a magyarok Ennsburgig üldözték, sőt magát az ennsburgi várat is bevették. A csata kimenetelét ott váró királynak, Gyermek Lajosnak Passauba kellett menekülnie. A német sereg teljes pusztulását mutatja a veszteséglista: mind a fővezér, Luitpold herceg, mind az alvezér, Ditmar érsek elesett, ezen kívül két püspök, három apát és tizenkilenc gróf vesztette életét. Árpád győzött a pozsonyi csatában s Magyarország élete a következő ezer évre ezzel lehetővé vált, de az ellenfél veszteséglistájából is következtethetünk arra, hogy sajnos a mi áldozatunk és veszteségünk is hatalmas volt. Árpád három hadvezér fia, Tarhos, Üllő és Jutás a harcok folyamán elesett. Maga a fővezér, Árpád is megsebesült s még azévben, 907-ben meghalt. Emlékezzünk rá, hogy Árpád elsőszülött fia, Levente még a honfoglalás idején a bolgár hadjáratban esett el. így utolsó, legkisebb fiára, Zsoltra szállt Magyarország vezetése. A magyar honalapítás, mint látjuk, Árpádnak és családjának óriási személyes áldozatába került. Sokkal inkább neki köszönhetjük a magyar nemzet 1000 éves fennállását, mint bárki másnak. Adózzunk Árpád Apánk emlékének egy rövid felállással! — Rettentő hadakat, vért és egy nemzeti szörnyű Bajnokot éneklek s a bús hadak istene bátor Hét fő hadnagyait, kik a maga lakta helyéről Egy isten vezetése alatt bujdosni kiindult S mind földön, mind a vizeken, mind ellene támadt Harcaiban nagyokat szenvedt európai legszebb Nemzetet a Pannon boldog mezejére vezették! Mint cserje között a tölgy, mint a kiderült éj Apró csillagi közt a hold, úgy fénylik ezek közt Nagy születésével s felséges tettei méltó Fényivel a szörnyű Árpád — az az isteni férfi, Akinek áldja porát még a késő maradék is. Sok történeteken kellett neki menni keresztül, Sok hadakon kellett fecskendeztetni ki vérét, És bár a vezető isten maga tette vezérré, S bár derekán viselé az erős hadak istene búsúlt Fegyvereit, mégis csak alig győzhette halandó Vállaival szörnyű bajait, míg megtelepíté Nemzetit, — a legjobb a földön, — míg rendele törvényt S alkota olly nemes alkotmányt, mellyben az időnek Szennyei közt az ő fényes maradéki ragyognak. Csokonai 31
