Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1980 / 4. szám
lasztása, hogy az állatállományt megmenthessék, e) a környező harcias, sőt ellenséges népek támadásának, rablási kísérleteinek elhárítása. Ha valaki csupán ilyen mindennapi dolgok megszervezését Is kivitelezését átgondolja, a teljesítmény gigászi munkája előtte áll. 2. Árpád teljesítményének második része a Kárpát-medence elfoglalása. Ezt a feladatot két lépcsőre bontanám. Közülük az első a bolgár hadjárat. Bolgária élén a honfoglalás idején a kiváló képességű és vitéz Simeon cár állt. Szükséges volt, hogy a magyarok lekössék Bolgária haderejét a Kárpát-medencén kívül, azért hogy a) birodalmukból leszakíthassanak mintegy 100 000 km^-nyi területet, másrészt hogy b) a magyarok megakadályozzák, hogy Simeon a bolgár főhadsereggel felvonuljon a Kárpát-medencébe költöző magyar zöm ellen. Ezt a feladatot a Nyék és Jenő törzs végezte el Árpád elsőszülött fia, Levente fővezérletével. A honfoglalásra való felkészülés akkor kezdődött meg 894-ben, amikor egy stratégiailag fontos magyar—bizánci szövetség jött létre Bolgária ellen. Később Bizánc a magyarokkal kötött szerződést megszegve elfogadta a bolgárok által nagy veszteségeik miatt felajánlott különbékét. Bizánc szerződésszegése következtében a bolgárok teljes erejüket a déli hadszíntéren harcoló magyar törzsek ellen tudták fordítani. így ezek feladatukat csak nagy, önfeláldozó veszteségek árán oldhatták meg. A Jenő törzs teljes fegyveres ereje felmorzsolódott s a fővezér Levente is hősi halált halt. De a kitűzött célt elértük, Bolgária képtelen volt megzavarni a magyar zöm előrehaladását a Kárpát-medencében 895-ben. A honfoglalás második lépcsője a Kárpát-medencén belüli helyi ellenállások leküzdése. Anonymus nyolc ilyen ütközetről számol be. Közülük a legismertebb és legjelentősebb Zalán bolgár vezér legyőzése az alpár mezei csatában. Levente bolgáriai hadjárata akadályozta meg a bolgár fősereg és Zalán csapatainak találkozását és így a honfoglalás meghiúsítását. 3. Harmadikként említve nem kisebb teljesítmény Árpád részéről az áj magyar állam megvédése a pozsonyi csatában. Tizenkét évvel a honfoglalás után, miután egy-két hadjáratot vezettülk nyugatra különböző szövetségekben, a nyugat-európaiak csírájában próbálták eltaposni a fiatal magyar államot, nehogy a hunok és avarok fojtogató időszaka megismétlődjék számukra. Gyermek Lajos német király és tanácsadói egy 100 000 főnyi sereget szerveztek, mely három ágra tagoltan közeledett Magyarország felé. A német sereg felvonulási módja a következő volt. A Duna északi oldalán jött az 50 000 főnyi fősereg a bajor Luitpold herceg, a fővezér irányításával. A déli oldalon felvonuló 40 000 főnyi sereget az alvezér, Ditmar érsek vezette. Kette jük között volt a Dunán a 10 000 főt számláló hajóhad, mely az utánpótlást és élelmezést szolgálta. A magyarok négy tumánnal, tehát 40 000 emberrel egy stratégiailag brilliáns sorozatban támadtak meg a német sereget Pozsony előterében. Legelsőnek a hajóhadat semmisítették meg. Búvár Kund és békaemberei 807. július 3.-án az éj leple alatt meglékelték a hajókat. A hajok süllyedése okozta pánikot elmélyítette és betetőzte az, hogy távhordo íjaikkal a magyar taplos nyilasok felgyújtották a megrokkant hajókat, A hajóhad tönkrement. 30
