Itt-Ott, 1980 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 4. szám

Érdy Miklós (New York):

EMLÉKEZÉS ÁRPÁD FEJEDELEMRE (Előadásrészlet; Chicago, 1980. május 10.)

Az, hogy egy nemzet mennyire hálás és hogyan ápolja emlékét annak, aki azt alapította, jó példa az Egyesült Államok. Lépten-nyomon George Washington emlékével találkozunk, pénzen, bélyegen, sziklába vésve, emlékműveken. Születésnapja nemzeti ünnep.

Vagy egy másik példát említve; Romuluszról és Rémuszról szerte a világon tudják, hogy Róma alapítói. Szobrukat még Clujban is megtalálhatjuk. Nem annyira Kolozsvárott, mint inkább Clujban.

SÁrpádra, a magyar nemzet alapítójára való emlékezést hol találunk? Egyetlen rendszer sem gondolt még rá Magyarországon, s nem nyilvánított ünnepet emlékére.

Csak távol a hazától, az emigrációban tisztult le a történelmi érzés és érezte a magyarság ennek az ünnepnek a hiányát. Az argentínai Magyar József szorgalmára kezdték Árpád fejedelem napját megünnepelni április-május fordulóján, többhelyütt május 1.-én. A Körösi Csorna Társaságok természetükből fakadóan karolták fel ezt az ötletet.

De tudjuk-e, hogyan nézett ki Árpád nagyfejedelem? Próbáltuk-e megformálni az alakját? Mindössze két nagyszabású ábrázolása van Magyarországon. Az egyik Munkácsy Mihály "Honfoglalás” c. festménye az Országház nagytermében, a másik Árpád lovasszobra a Milléniumi Emlékművön, a Hősök terén. Kevésbé ismert ábrázolása van a nagyrésztelpusztult Feszty féle körképen, egy 1664-es német kódexben és néhány más helyen.

Mik voltak Árpád legnagyobb tettei? Mit adott nekünk? Mit áldozott értünk? — Munkája K.u. 890-ben a vérszerződéssel kezdődött. Átgondolva életmunkáját, Árpád kimagasló teljesítményének három időszakáról szeretnék megemlékezni.

1. Első rendkívüli teljesítménye a honfoglalás előkészítése és megszervezése. Ezt a hatalmas stratégiai munkát senki történész nem értékelte és nem mérte fel Padányi Viktor előtt. Műve, a Dentumagyaria ezért is örökbecsű alkotás. László Gyula is nagy elismeréssel hivatkozik Padányinak erre a fejezetére A honfoglalókról c. munkájában. Vegyünk csak számba egyszerű dolgokat, mint pl. a félmilliós lélekszámú magyarság mintegy hathónapos vonulását egy évi termés kiesése mellett, akkor a legfontosabb megoldandó feladatok a következők voltak;

a) a só-ellátás, s ember-állat számára az élelmezés biztosítása,

b) a vas-szükséglet biztosítása a fogyó nyílvégek és más fegyverek számára,

c) az egészségügyi feladatok megszervezése, így a születések elkerülése a vonulás ideje alatt.

d) a folyókkal gazdagon átszőtt kelet-európai sztyeppen a gázlók kivá29