Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 2. szám

ajtón belép a volt tanácselnök, permetezőkanna a hátán, odabiccent nekem, aztán szó nélkül vógigpermetezia tűzfalra futtatott lugast. Amikor végez, megint biccent Is elmegy.

— Anyuka — csodálkozom a konyhában — itt volt a Vangyia és lepermetezte a lugast.

— Mindig ő permetezi — mondja Anyuka élénken. — Ugye, nagy szőlője van itt a ház végében és úgyis marad mindig rézgálic. Nem lehet azt olyan pontosan kiszámítani. Azt mondja a tavasszal: ne vesződjön vele. Katica néni, majd én megpermetezem, amikor az enyémet.

— Dehát — csodálkozom — éppen Ő . . . ?

— Miért? — bámul rám Anyuka. — Nem volt nekünk soha semmi bajunk egymással .

Én dolgozni, akarok, elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani.

4

Ötvenes évek eleje! Hogyan jutott el egy fiatal, naív, lelkes író alig két év alatt az "egy kosár hazaitól" az "egy rakás hazaiig."

Hova lettek példaképeim, anépiírók? Szétszórta őket a történelem. Egy részük belekerült a hatalom sáncai közé, ami nemcsak a kritikus szemléletet tette számukra lehetetlenné, hanem a kritikus látást is. Darvas József 1956 végén azon kesereg egy újságcikkben, hogy a bátyját, aki nem lett miniszter, csak tanácselnök volt szülőfalujában, Orosházán, az októberi események alatt elkergették a parasztok. És ő ezt még akkor sem értette. A népi írók másik csoportját emigrációba, vagy a hallgatás senkiszigetére szorították, A harmadik csoport lehorgonyzott a szépirodalom veszélytelen öbleiben. A parasztság újra szószólók nélkül maradt.

"Az írástudók érdeklődése a szociális valóság iránt nagy társadalmi földlökések idején növekszik meg." A felszabadult ország első megjelent könyvei valóban szociográfiai írások voltak — bizonyítva, hogy ez a rugalmas, "körüJhatárolatlan" műfaj a legnehezebb időkben is lépést tud tartani az eseményekkel. Darvas József: Varos az ingoványon. Nagy Lajos: Pincenapló. Kovács Imre: Elsüllyedt ország. Örkény István: Lágerek népe. Amíg ide jutottunk. Bibó István esszéi a Válasz c. folyóiratban — mind magas szintű folytatásai voltak a háború előtti hullámnak.

De 1947-ben Erdei Ferenc a Futóhomok új kiadásának előszavában már ezt írja: "Ma elsősorban nem arra van szükségünk, hogy többé vagy kevésbbé irodalmi eszközökkel feltárjuk a valóságot, hanem sokkal inkább arra, hogy a megismerés minél megbízhatóbb tudományos módszereivel elemezzük a társadal mi, gazdasági, kulturális problémákat."

A NÉKOSZ is hiába hirdetett 1947-ben Honismereti mozgalmat, nem járt sikerrel. SzeberényiLehel szerint: "Nem lehet megszámolni a küllőket, ha a kerék forog." — Forradalom van, a forradalmat csinálni kell, Is nem szemlélődni.

26