Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 2. szám
imeuAiLMinranK (Alábbi előadását a szerző az American Hungarian Educators’ Association 1979-es, washingtoni gyűlésén rövidítőtten olvasta fel. Kérésünkre az egész kéziratát rendelkezésünkre bocsájtotta, s azt itt teljes egészében tesszük közzé. —éjl| Galgéczi Erzsébet (Budapest): A MAI MAGYAR SZOCIOGRÁFIAI IRODALOM Húsz éven keresztül — 1950-tol 1970-ig műveltem — a szépirodalom mellett — ezt a rendkívül munkaigényes, rosszul fizetett, a szerzőre nem egyszer vihart zúdító műfajt, amelyet irodalmi riportnak, vagy — hosszabb írás esetén — irodalmi szociográfiának neveznek. Még annakidején egy keserű, kiégett riporter-kollégám gúnyosan szegezte mellemnek a kérdést: No és, megérte? Mit felelhettem neki? Ha nem hittem volna, hogy van értelme, nem csinálom. öt éves koromban, amikor még iskolába se jártam, csak néha, hogy ne maradjak felügyelet nélkül, magukkal vittek a testvéreim, elhatároztam, hogy tanító leszek. Kilenc éves koromban, Petőfi hatására már költő szerettem volna lenni. Tizenöt éves koromban, a felszabadulás friss élményének hatására hirtelen politikusi, az "államférfiúi” pályát találtam a legvonzóbbnak. Végül, húsz éves koromban megtaláltam azt az egész életre szóló hivatást, pályát, amelyen a bennem élő pedagógus, költő, politikus — és még miminden más! — egyaránt szóhoz juthat, és ez az irodalom. Kissé túlozva, de csak azért, hogy a gondolat plasztikusabb legyen, azt merem állítani: az író már azt is megnézi, hova szülessen. Nehéz lett volna érdekesebb, konfliktusokban bővelkedőbb helyre születnem, mint falura, parasztok közé, parasztnak. Az elmúlt harminc évben óriási változások történtek országunkban, de a változásoknak leginkább kiszolgáltatott nagytömegű társadalmi réteg a parasztság volt. A 45-ös földosztással még a feudalizmust számoltuk fel s alig tizenöt évvel később, a termelőszövetkezetek 50-es, 60-as megszervezésével már a szocializmus kereteit teremtettük meg falun is. Közben olyan változások is történtek, amelyek nem voltak szükségszerűek és mérhetetlen károkat okoztak az ország népének és az eszmének is — a beszolgáltatásra, akuláklistára, akitelepítésekre és az első erőszakos téesz-szervezésekre gondolok — de ezek is hozzájárultak a régi, merev és szigorú osztályszerkezet föllazulásához, a régi, merev és szinte feudális törvények, szokások, erkölcs, szemlélet megváltozásához. A falu korszerűsége máiéban. Ilyen viszonyok között nagyon szelíd embernek kell lennie annak, aki író — és ifjú — létére megelégszik az események puszta regisztrálásával és nem kíván beavatkozni . Az indítást a legtragikusabb időben és a legérzékenyebb életkorban kaptam. Nem a környezetemből és nem Petőfitől. Petőfinek csak a táj-líráját szerettem, "A puszta télen"-t, a"Kutyakaparó"-t, "A Tiszá"-t—forradalmi versei még nem érintettek meg — noha a "Nemzeti dal"-t minden március 15-én én szavaltam az elemi iskolában. Környezetem pedig, hiszen akkor még csak a falum parasztságát ismertem, vi17
