Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 1. szám

és pontosabban élnének tovább, ha a résztvevők megszólalnának, akár hangszalagon akár írásban. Milyen értékes kiegészítése lehetne a Magyar Tudományos Akadémia (vagy akár itteni könyvtárak) kézirattárának, ha a külföldön folytatott magyar vonatkozású tudományos munkának ott is nyomát lelhetnénk, főleg azért, mert így lehetne kialakítani az egyetemes magyar kultdrközösséget. Milyen pozitívum lenne, ha az otthoni tudósok idézhetnék akül- ^ földön szakszerűbben kiadott, magyar életre vonatkozó és külföldön található forrásokat. Hangsúlyoznom kell, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a külföldi anyagot szakszerűen feldolgozzuk és hozzáférhetővé tesszük. Ennek érdekében alakítottam egy munkaközösséget és eddigi tevékenységünk elsősorban a felderítés és a meglévő anyag bibliográfiai rendezése volt. Ezenkívül, felfedeztünk néhány kéziratot, és ezek kiadásával is foglalkozunk. Feladataink közé tartozik az is, hogy olyan emberekkel beszéljünk, akiknek van érdekes vagy tanulságos mondanivalójuk. Felkerestünk ilyen egyéneket, néhány an megígérték, hogy elkezdik a munkát. Terveinkről csak röviden adok tájékoztatót, mert inkább a mun' kánk eredményéről szeretnék beszámolni. Megindítottunk egy kiadványsorozatot és egy bibliográfiai tájékoztató sorozatot. A bibliográfia évente kétszer jelenik meg, sokszorosított formában, és magába foglalj a ezen előadásban körvonalazott korszakok szerint rendezett adatok gyűjteményét. A mások kiadványsorozat pedig a következő gyűjtőcímet viseli majd — Monumenta Historica Hungáriáé in Exteris — és az emlékiratok és kéziratok kiadásának biztosít keretet.

Az emlékirat és hagyaték gyűjtés, tudományos és tudatápoló fontosságán és szerepén kívül, az igazságot (legalább is az emberileg elérhető!) is szolgálja, már csak azért is, mert többrétegűvé és árnyaltabbá formálja tudatunkat, világnézetünket rugalmasabbá teszi, tudásunkat gyarapítja, s végül, nemzeti múltunkat ápolja. Nem lennénk itt ezen a napon, ha Őseink nem ápolták volna nemzeti múltunkat.

Ehhez a munkához kérek segítséget és támogatást.

Helen Nobl Poka (Rumson, NJ):

AMERIKA ÉS KOSSUTH ZSUZSANNA

Távol innen, Európában, pontosabban Magyarországon 1848-1849-ben polgári forradalmat és csodálatos szabadságharcot vívott a bátor magyar nép azért, hogy a Habsburg- Lotharingiai osztrák elnyomástól megszabaduljon. A nemzet vezére Kossuth Lajos (1802 Monok - 1894) ügyvéd és politikus volt. ő lett a Nemzetvédelmi Bizottmány vezetője, s ettől az időtől kezdve ő volt, ha nem is névleg, de lényegében a magyar szabadságért küzdő nemzeti haderő diktátora.

1849 tavasza diadalmakat hozott a magyar hadseregnek. Az országgyűlés megfosztotta a magyar királyi tróntól az osztrák Habsburg-Lotharingiai uralkodócsaládot és ugyanakkor, 1849. április 14-én Debrecenben megválasztotta Kossuthot Magyarország kormányzó-elnökévé.

Kossuth a diadalmas tavaszi csaták színhelyén tett szemleútján megállapította, hogy sebesült honvédeink nincsenek eléggé ellátva, hogy ápolásuk nem kielégítő, s távol van a tökéletességtől. Ezért már két nappal megválasztása után, 1849. ápr. 16-án, Debrecenben, hivatalosan, írásban kinevezte saját húgát, Kossuth Zsuzsannát, özvegy Meszlényi Rudolfnét Magyarország összes hadikorházainak főápolónőjévé, hogy—Kossuth Lajos sza28