Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 1. szám
vai szerint — ’’megsérült vitézeink korházi ápolása iránt mindenkor gondoskodj élt, amint ezt anyától, testvértől és hazánk hű leányától várni lehet. H Ettől kezdve Kossuth Zsuzsanna, aki 1017. febr. 19-én Sátoraljaújhelyen született, minden idejét és erejét a háborús sérültek ügyének szentelte. Egy ’’ismeretlen” szerző 1856-ban, az Egyesült Államokban, Bostonban megjelent angolnyeivű könyvében (Memorial of Mad. Susanne Kossuth-Meszlényi) azt írja: "Sokan emlékeznek majd azokra a beszámolókra, amelyek ebbe az országba érkeztek 1849-ben, Kossuth legfiatalabb húgáról, akiről azt mondták, hogy úgy mint bátyjának, nevezetes ékesszőló tehetsége és tettereje van, megszervezte Magyarország asszonyait egy nagy kdrházrendszerbe, hogy eleget tegyen azoknak a követelményeknek, amelyeket a harcterek támasztottak, ahol apáik, fivéreik, férjeik és fiaik a vérüket áldozták a szabadságért... ez az erélyes és tehetséges asszony, aki hetvenkét kórházat hozott létre, rendezett és felügyelt... ” így ír róla a magát megnevezni nem akaró amerikai szerző, idegen nyelven, idegen sajtóban. Kossuth Zsuzsanna háborús működésére vonatkozóan értékes adatokat nyújt ez az ismeretlen amerikai. Kossuth Zsuzsanna ékesszólásával megnyerte, majd megszervezte a magyar nőket, hogy ebben a háborús ápolási mozgalomban tevékenykedjenek: gyűjtsenek és ápoljanak. Fehérneműgyűjtő és "tépéscsináló" mozgalmat indított. (Akkoriban ugyanis — írja Zsuffa Tibor és Asbóth László — a mai vatta helyett sebkötözésre "tépést" használtak, amelyet úgy készítettek, hogy fehérneműt felaprózták.) Fáradhatatlanul járta az országot, a csaták színhelyét és a zokat a helyeket, ahol csaták voltak várhatók, hogy ezek közelében már előre tábori kórházakat hozzon létre. Szervezett és ellenőrzött. Kossuth Zsuzsanna az országos főápolónői kinevezésével kapott nehéz megbízatásának kiválóan, önfeláldozóan és hűséggel eleget tett a végsőkig, azaz a szabadságharc bukásáig. Várady főorvos megállapításai szerint, Kossuth Zsuzsanna az első nő a világon, aki országos háborús egészségügyi szervezésre hivatalos megbízást kapott. ő előtte soha sem végzett nő ilyen szervezési munkát. A mi Kossuth Zsuzsannánk volt a világon az első, akinek szívében és fejében született meg az az elv, hogy minden háborús sérültet válogatás nélkül, egyformán segítségben, ápolásban kell részesíteni. Hangoztatta, hogy a saját magyar sebesültjeihken kívül az ellenség — az akkori osztrák és orosz csapatok — sebesültjeit is fel kell venni a tábori kórházakba és Őket is a legjobb tudásunk szerint kell ellátni. S Kossuth Zsuzsanna ezt a nemes, emberbaráti elvet 1849-ben meg is valósította. Bizonyították ezt olyan osztrákok is, akik a háborúban Magyarországon sebesültek meg és Kossuth Zsuzsanna által ellenőrzött tábori kórházba kerültek, így az Ő nagylelkű elvének áldásait saját magukon tapasztalták. Önként jelentek meg Kossuth Zsuzsanna bécsi bírósági tárgyalásán és mellette vallottak. Ez az elv, amelyet Kossuth Zsuzsanna már akkor a gyakorlatban is alkalmazott, lett később (15 év múlva) a svájci Henry Dunant.révén a Nemzetközi Vöröskereszt Egyesületnek az alapja, vezérlő elve és célja. Szabadságharcunk bukása után Kossuth Zsuzsannamenekülnikényszerült az osztrákok elöl. Földönfutó, bújdosó lett saját hazájában. S azért, mert aktív, tevékeny magyar hazafi volt elfogták és gyermekeivel, öreg édesanyjával, nővéreivel és azok gyermekeivel együtt, tizenharmadmagával fogságba vetették Nagyváradon. Onnan mindnyájukat egy pesti börtönbe hurcolták. Pesten az osztrák bíróság felmentette (1850). Egy évvel később ismét bezárták, majd Bécsbe hurcolták. Az osztrák bíróság ott is felmentette. Ennek ellenére őt és vele együtt az egész Kossuth családot kitiltották Magyarországról, hőn szeretett hazájából, sőt az egész Habsburg-birodalomból. Belgium fogadta be Őket, Bruszszelben próbáltak megmaradni. Az osztrákok azonban ott is üldözték és végül is kiüldözték Európából. Az Egyesült Államok fogadták be, mert már ismerték nevét és egyedülálló tetteit, a család önfeláldozását és derekas helytállását. 1853-ban New Yorkban telepedett 29
