Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 5. szám
építészek találkoznak, azzal az igénnyel, hogy szemmel tartsák a világban való változásokat, és azt is, ami Magyarországon történik. " Béládi Miklós az Új Látóhatár - j ral kapcsolatban megállapította: "A ki- j váló tanulmányanyag jellemző az Új Látóhatár-ra is, amely az egyik legrégib- ! ben élő folyóirat a határainkon kivül, i 1950 óta folyamatosan megjelenik, jelenleg a 29. évfolyamnál tart. A lap szerkesztője, Borbándi Gyula és kiadója Molnár József, nagyon igényes munkát végez, a tanulmány-rovatban föltétien színvonalat tart... Az Új Látóhatár a nyugati magyar irodalom egyik legfontosabb szellemi központja és vitán felül, legértékesebb folyóirata. Hasábjain a Nyugaton élő magyar irodalom legjavának hetven-nyolcvan százaléka megjelenik. " Béládi gazdag — csaknem teljes — névsort ád közre a folyóirat munkatár- ! sairól, majd azt mondja: "Az Új Látóhatár első céljának tekinti, hogy színvonalas írásokat adjon közre, de nem kevésbé fontosnak tartja azt is, hogy a nálunk megjelent könyvekről, a mi iro- | dalműnkről, a hazai állapotokról s a közelmúltunkról, a második világháború | eseményeiről képet formáljon és véleményt nyilvánítson. . . "korrekciós" célzattal. A folyóirat nem folytat szellemi hadjáratot Magyarország ellen, s ha "korrigál, " ezt legtöbbször józan, meg- ! fontolt érvekkel teszi. Ne hallgassuk el, nem mindig. De az Új Látóhatár szerkesztője arra törekszik, hogy folyóiratában az irodalom, az esszé és a tanulmány kapjon szót s ne az indulat, a túl éles hang, a vádemelés." Czigány Lóránt a nyugati magyar j irodalommal kapcsolatban többek között kifejtette, hogy "... nagyon sok olyan könyv jelenik meg Nyugat-Európában , magyar nyelven, amely legtermészetszerűbben a magyarországi piacon helyeződhetne el, ha erre lennének alkalmas csatornák, amiken keresztül ezek a könyvek megérkezhetnének a magyarországi könyvesboltokba. " Szabolcsi Miklós, Czine Mihály és Béládi Miklós értékelte ki a nyugati magyar irodalom alkótóit, írókat, költőket, esszéistákat, kritikusokat. Végül Béládi azzal zárta le a rádió-beszélgetést, hogy remélni lehet "nem tompul, hanem erősödik az etnikai tudatosság szelleme" a nyugati magyar irodalom fennmarad. Érdemes lenne az egész beszélgetést közzé tenni — mint a Jelenkor is tette—, hogy minél szélesebb kör ismerje meg a nagyvilágban. S érdemes lenne közzé tenni azért is, hogy minél többen lássák: így is lehet! Sőt, így kell párbeszédet folytatni az alpári hangú, üres frázisokkal való "hadakozás" helyett, mint a külföldi magyar újságok nagy része teszi! — Kutasi Kovács Lajos Kedves ITT-OTT: Az ITT-OTT 12 évf. 1 számában "M. Kir. Posta" sokszintű rovatban újból hallottunk a Szent Koronánkról (35, 36, 37 old.) és ez késztetett arra, hogy hozzászóljak a mindig aktuális kérdéshez, hogy: otthon-van-e jobb helye, vagy rejtve itt nálunk, de mégis csak idegenben? A magyar szentkorona már közel két éve újból Budapesten van. A Nemzeti Múzeumban naponta még mindig ezrek zarándokolnak oda, hogy láthassák nemzetünknek ezer éves sorsát jelképező Szent Koronát és a hozzátartozó legjelentősebb és legértékesebb történeti műkincseinket: a jogart, az országalmát, a királyi kardot és a palástot. Nekem is tavaly szeptemberben az első utam, — az úti fáradalmak kipihenése után, — egyenesen oda vezetett Több mint három évtizedes teljes izoláció és a kezdeti sok hányattatás után, SZENT KORONÁNK 1978 január első napjaiban visszatért a magyar néphez. Carter elnök kifejezetten kihangsúlyozta már korábban is — sajnos rossz időpontot rögzítve — hogy azt a magyar népnek adja 39
