Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)
1979 / 1. szám
kotmányos szövetségi köztársaság, míg Románia egy szocialista népköztársaság, amely jelenleg a személyi kultusz és az egy-párt rendszer monopóliumától szenved. A rezsim határozza meg az "alkotmányos" rendet, a formaságokat, és az általános hatalmi gépezet jellegzetességeit, tehát azt is, hogy a kormány milyen tipusúpolitikai közösség felett gyakorol hatalmat és hogy milyen célokat szolgál a közösség életében! ORSZÁG. Az ország fogalma igazán a turizmusban fontos, mert egy földrajzi egyseget jelöl meg, amely egyúttal egy vagy több nemzeti közösség otthona, települési területe. Ez egy gyűjtő fogalom, ami a mindennapi ember szókincsében összevonja esetleg a fenti fogalmakat is: állam-nemzet-kormány-rezsim az ország jelző, fedő fogalom alatt. Ennélfogva, szimbólikus szempontból az ország fogalom is nagyon fontos lehet érzelmileg az átlag ember életében. Elvégre az ország és a nemzet elválaszthatatlanul szövődik egybe érzelmi világában. Egy nép költői és vezetői ezt az érzelmi kapcsolatot fokozzák a nemzetet meghatározó nyilatkozatokban és önérzetet építő irodalomban. Amikor az amerikaiak az "America the Beautiful"-t éneklik, bár földrajzi szépségeket és adottságokat dicsérnek, egyben nemzeti büszkeségüket is fokozzák. Nekünk külföldre szakadt magyaroknak ez a legveszélyesebb azonosítás, mert ha tényleg komolyan vesszük Vörösmarty sorait, hogy "Itt (Magyarországon) élned, halnod kell!", akkor bizony a határokon innen nincs létjogosultságunknak értelme. NÉP. Hogy szétszórtságba jutott létünknek magyarázatot nyújthassuk Vörösmartyval ellentétben, érdemes számon tartani a nép fogalom lehetőségeit. Ez egy sokkal általánosabb és egyben lazább fogalom is, mint a nemzet fogalom. Egyben talán több objektivitással lehet megközelíteni, mert nincs automatikusan összekapcsolva a nacionalizmus mozgalmi légkörével. Inkább antropológiai, linguisztikai, és kulturális fogalom. így beszélhetünk a magyar népről vagy népcsoportról anélkül, hogy mindjárt glédában masirozó szervezett politikai közösségre gondolnánk. Ezt a semleges meghatározást részben maguknak akarták kisajátítani a szocialista mozgalmak Magyarországon, ők ezt az osztályharc égisze alatt tették, amikor az uralkodó osztályról beszéltek, ellentétben a kizsákmányolt néppel. Ez a használata a nép szónak, fogalomtorzításon alapszik, mert összevetett egy osztályfogalmat az antropológiai-linguisztikai és kulttír fogalommal. Ez talán érthető is volt, amikor bizonyos körök Magyarországon (ügy, mint más állam keretén belül is) maguknak akarták kisajátítani a jogot, hogy meghatározzák mi a nemzet. Ilyen fogalmazással ellentétben jött létre a "népi" szó és annak használata mozgalmi célokra. Bár nekünk tisztában kell lenni a "nép" és "népcsoport" fogalmak ilyennemű alkalmazásával is, aszó semleges antropológiai, linguisztikai és kultúrális megfogalmazása nagyon is hasznos lehet nekünk szétszórtsági magyaroknak, mert vonatkozási támpontot ad az összmagyarsághoz és etnikai öntudatot közösségi gyökereink tudatos megvédéséhez, elsajátításához és továbbfejlesztéséhez. FAJ. A nép fogalmával ellentétben, a harmincas évek folyamán, germán hatásra, sokan beszéltek faji jellegről, faji jellemről, faji felső és alsórendfíségről. Az ideológiai elkötelezettségből kifolyólag, ez a fogalom manapság majdnem hasznavehetetlenné vált. Azonkívül, hogy meghatározója az emberiség nagyobb népcsaládjainak (sárga, fekete, fehér és barna fajok), ez a fogalom túltelített emócionális szempontból és így nem lehet objektív meghatározd a magyarság és más népek között. Egyben azonban igenis hasznos napjainkban: ne várjunk csodát valamilyen nagy keleti néptől, amely "fajilag rokonunk" annak dacára, hogy erről az antropológiai tudomány mást mond. HAZA. Utoljára hagytuk a "haza" fogalmát, mert objektív szempontból ez talán a legbonyolultabb, legnehezebben meghatározható. A külföldre szakadt magyarok gondolatvilágában sokszor összekeveredik a haza és az ország fogalma, annak dacára, hogy nekik 21
