Itt-Ott, 1979 (12. évfolyam, 1-5. szám)

1979 / 1. szám

kellene legjobban tudni, egyik nem feltétlenül azonos a másikkal. A zavar onnan származik, hogy a "haza" szintén gyűjtő fogalom, amibe összekapcsolódhatok az állam-nemzetkormány-rezsim fogalmak összetétele. A külombség csupán annyi, hogy az "ország" semlegesebb meghatározás, mint a "haza. ” Bár az előbbi is lehet érzelmi tartalommal telítve, az utóbbi mindig érzelmekből táplálkozik és erősödik, mint hfíség-szimbólum. A haza fogalomban viszont van egy biztos támpont, mégpedig az egyén gyökereinek a lelőhelye családon, ősökön, népi hovatartozáson keresztül. Ezek szerint, ahol van magyar település, ott van magyar haza! Vagyis akkor van ott magyar "haza," ha a település őrzi az ősök által táplált közösségi érzést a nép kultúráján és a magyar nyelven keresztül.

Nekünk szétszórtsági magyaroknak — de talán a világmagyarságnak szintén — fontos hűség fogalmainkat a "haza" és a "nép" fogalmak összetételéből meríteni. Azaz, a világban van magyar "népközösség" függetlenül a határoktól és a világ ideológiai megosztottságától. S ez biztosabb támpont számunkra, mint a "nemzeti-állam," vagy "nemzettest" konkrétabb meghatározásai. Az utóbbiakat, amint láthattuk, szét lehet választani, fel lehet darabolni. A magyar népközösséget nem lehet feldarabolni! Illyés Gyula szavaival élve: ez a mi hazánk a magasban. Akárhol élünk, ha többen vagyunk, ha van "négy-öt magyar" aki összehajolhat, akkor ott van a haza.

Befejezésül két másik tapasztalatot akarok említeni, ami más irányból szintén rávilágít a fogalmak tisztázásának szükségességére: hűségünket és öntudatunkat illetően. A két esemény földrajzilag több ezer mérföldre történt egymástól, azért is erősíti az általános emberi leckét, ami bennük rejlik. Az egyik egy ungvári zsidó vallomása, hogy ő már nem tudja minek számítsa magát. Amikor világra jött az Osztrák-Magyar Monarchiának volt polgárja. Iskoláztatása már a Cseh-szlovák köztársaság keretén belül ment végbe. A második világháború alatt megkapta a magyar állampolgárságot, amikor Kárpátalja megint Magyarországé lett. De a szovjet "felszabadítás" óta Kárpátalját hozzácsatolták az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz, tehát ma már szovjet állampolgár. És hogy egy rövid élet alatt négy állampolgárságot élvezzen nem is kellett neki elköltözni Ungváriról. Ez tényleg megkérdőjelezi az államihatalmák álhatatosságát.

A másik esemény a távoli Pakisztán köztársaságban játszódott le pár évvel ezelőtt, amikor bíróság elé idézték az egyikpathán törzsfőnököt állam-ellenes tevékenységek miatt, mert ellenezte a pakisztáni állami szervek központosító munkáját a közoktatásban. A Bíróság előtt megkérdezték tőle: miért nem hűséges Pakisztán kormányához, miért ellenzi ennek erőfeszítéseit a közoktatás terén. Az öreg törzsfőnök erre azt mondta, hogy ő bizony hűséges a pakisztán kormányhoz, de ő egyben másnak is tartozik hűséggel, — mert ő nem csupán pakisztán állampolgár. Megjegyezte, hogy a jelen pakisztán kormány csak pár éves (miután két éve bukott meg a Bhutto-kormány), sőt maga a pakisztán állam alig 30 éves, és ő már ennek létrehozása előtt is élt negyven évet, de mindig minta Pathán népközösség tagja, — amely legalább 2,000 évre tudja visszavezetni létezését.

Ebben a két epizódban összetömörítvetalálhatjuk mi szétszórtsági magyarok is a teendőinket. Emlékeztetés — iránymutatás! Amerikai, ausztrál, brazil, kanadai, stb. polgárságunk nem meríti ki hűségünket! Bár polgárai vagyunk ezeknek az államoknak és a velejáró kormányoknak és rezsimeknek, ezenkívül magyarok is vagyunk, akiknek meg van a saját népközösségünk, amely minden államhatalom, kormány, rezsim és hivatalos nemzet fölött áll: igazi hazánk a magasban ... ehhez legyünk hűségesek örökké!

i

22