Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 2. szám

Célja: Nagyrománia stabilizálása. Hogy célját elérhesse, minden eszközt igénybe vesz. Lelki alapmotívuma a félelem. Fél attól, hogy ha a magyarok megmaradnak, egy meg­felelő történelmi fordulat alkalmával Nagyrománia újból darabjaira hullhat. Ezt a félelmet fegyelmezett, elfojtott gyűlölet fűti. így végső kielemzésben Ceau^escu ugyanannak a tör­ténelmi örökségnek, annak a paranoiává fokozott gyűlölethullámnak a szomorú terméke, melynek teremtő nagymesterei a Habsburgok voltak birodalmuk stabilizálásának érdeké­ben. Politikájában nem is a kimondott, a becikkelyezett a lényeg — s éppen ezért nehéz ellene a küzdelem —hanem a ki-nem-mondott. Nincs sehol leírva, hogy a magyarok csak a Regátban kapnak állást. De csak ott kapnak állást. Nincs sehol megtiltva, hogy otthonodban nem beszélhetsz őszintén. De ha meglátogatod a közismert erdélyi írót otthonában, akkor a kertjébe visz ki s még az almafa alatt is suttogásra fogja a hangját. Ceau^escu iskola- és kulturális politikája közismertté vált, legalábbis a külföldi magyarok között, hála a kül­földi magyar szervezetek propaganda tevékenységének. De vajon gondolunk-e arra, hogy miért lett ő a palesztin— izráeli viszály egyik közvetítő fóruma ? Diktátori hiúságból ? Ti­to mellé szeretne felkapaszkodni nemzetközi népszerűségben? Valószínű, ez is hozzájá­rul. De Ceau^escu elsősorban azért ölti magára a filantróp köntöst, hogyha netalán a ma­gyarság nyomása túl veszélyessé fokozódna céljai számára, akkor megfelelő arányú nem­zetközi szimpátia álljon mögötte. Ugyanaz a Ceau^escu közvetíti Izráel felé a palesztin nép sorskérdéseit és igényeit, aki egy hasonló lélekszámú nép történelmi felszámolását tűzte ki céljául. — Micsoda cinikus és hátborzongató ellentmondás! 12, A magyarság erőfeszítései külföldön Ha az 1945 utáni külföldi magyar sajtót átlapozzuk, az az illúziónk támad, hogy a külföldi magyarság rengeteget tett az elmúlt harminc év alatt az erdélyi magyarság ügyé­ben. Ha azonban gondosabban nyomozunk, akkor ráfövünk arra, hogy a legtöbb hír mögött csupán közlési vágy van: egyik külföldi magyar óhajtja a másikat meggyőzni saját igazsá­gáról, vagy fájdalmáról. Természetesen a közlés minden politikai működésnek fontos esz­köze. De politikai célok eléréséhez kell egy alapelv, kell egy terv és a vég­rehajtás stratégiája. Sem az alapelvben, sem a tervben, sem a stratégiában nem tudott a külföldi magyarság közös nevezőre jutni. A Ceausescu-politika szemérmetlensége és ijesztő hatása miatt az utóbbi években fellendült a külföldi magyarság Erdéllyel kapcsolatos politikai tevékenysége. Több egye­sület buzgólkodik rajta. Az Amerikai Erdélyi Szövetség Teleki Béla és Kóréh Ferenc irányítása alatt. Politikai alapelve a transzilvánizmus, a független Erdély megteremtése. Vezető­inek ízlése és stílusa inkább a háttérben való munkára ösztönzi. Nem talált még olyan nemzetközi fórumot, ahol politikai tervét végrehajthassa. Stratégiája fegyelmezett, meg­bízható és jól fogalmazott angol nyelvű publikációk terjesztése. Az Erdélyi Bizottság, Lőte csoport, az Amerikai Erdélyi Szövetségből vált ki. Politikai alapelve revizionista. Nem talált még olyan fórumot, ahol politikai tervét végrehajthassa. Stratégiája a Carpathian Observer angolnyelvű kiadása. Az Erdélyi Világszövetség Zolcsák István, Wass Albert, Béky Zoltán re­formátus püspök és Nádas János irányítása alatt. Politikai alapelve radikális maximalis­ta, célja Erdély, vagy legnagyobb részének visszacsatolása Magyarországhoz. Zolcsák István elgondolása egy, a bécsi döntéshez hasonló moszkvai döntés elérése a jelenlegi po­litikai helyzetben. A Szövetség döntő támasza Zolcsák István anyagi áldozata (1977-ben több, mint $30, 000). Számos propaganda kiadványt küld szét a külföldi magyaroknak, va­lamint magyarországi pártszervezeteknek és memorandumokat juttat el a Szovjetunióba, Belgrádba stb. Alaphangja túlfűtött nacionalizmus. Angolnyelvű kiadványainak fogalma­zása gyenge. Adatait nem az objektív igazság keresése, hanem nacionalista céltudatosság 24 l

Next

/
Thumbnails
Contents