Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám
jellemzi. Egyelőre nincs jele annak, hogy erőfeszítéseire akár a magyar, akár a szovjet kormány reagálna. Tüntetéseken "Mindent vissza!" feliratú táblákkal vesz részt. A Committee for Human Rights in Rumania nyujorkimagyar fiatalok csoportja, Brogyányi Jenő, Hámos László és Veress Bulcsú vezetése alatt. Magyar neve nincs, vezetői ezzel is demonstrálják pragmatizmusukat. Politikai alapelve minimalistarealista: az erdélyi magyarság sorsának megjavítása a jelenlegi körülmények között. Politikai fóruma az amerikai kormány és egyéb amerikai hatalmi szervek. Elsősorban a románvámkedvezmény megvonásának ügyét használja fel az erdélyi magyarság sorsának publikálására . Jól átgondolt, minden részletben kidolgozott politikai akciók sorozatát hajtja végre, kitűnően megválasztott időpontokban (szenátusi tárgyalások a vámkedvezményről, Ceau^escu látogatása stb.). Angolnyelvü kiadványai mintaszerűek, kiváló fogalmazással, az érvek ügyes csoportosításával és pontos adatokkal. A legfontosabb amerikai lapokban jó hirdetéseket helyezett el és számos tüntetést szervezett. A CHRR az egyetlen olyan Erdélyért küzdő magyar szervezet, melyre azt lehet mondani, hogy politikai műhely. Ha vezetői kinövik az idős nemzedék iránti túlzott bizalmatlanságukat — mely messziről arroganciának tűnhet — kétségtelenül elnyerik a külföldi magyarság nagy részének rokonszenvét és támogatását. Az erdélyi ügyet számos magyar rádióadás támogatja. Közülük legjelentősebb a nyujorki Kálmán László rádióprogram. Mint magyarnyelvű rádióadásnak, területe természetesen a magyarokra korlátozódik. Kálmán szuggesztív egyénisége miatt fontos jelentősége van tömegakciók megszervezésénél. Ez a rádióadás olykor irodalmi értékű műsorokat is sugároz. Erdély változása, Illyés Elemér könyve talán a külföldi magyarság egyik legjelentősebb politikai tette Erdély érdekében. Pótolhatatlan értékű, pontos dokumentáció, kulturális és politikai felmérés. Az első kiadás ízén némileg érzik a 68 és 73 közötti évek enyhülésének hangulata, amit a második kiadás adatai helyrebillentenek. Döntően fontos ennek a könyvnek külföldi nyelvekre való lefordítása, hiszen az érdélyi magyarság helyzetéről semmilyen jó magyar forrásmunka nincs külföldi nyelven. 13. A magyarság erőfeszítései Magyarországon A kormány és párt továbbra is hallgat. De azért vannak jelei az idők változásának. Kádár János nyilatkozata a helsinki kongresszuson, a Finlandia palotában, 1975. július 31-én új hangot ütött meg: Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jellegű konferencián, mely államot alapítva ezeregyszáz éve ól a Duna-Tisza táján, Európa közepén,- így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatot hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a pusztulással szemben. Századunkban az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egyharmadára csökkent. A második világháborúban elvesztette felnőtt lakosságának 8%-át és az ország romhalmazzá vált. 25
