Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám
Ahogy lehet. Reményik Sándor Ami van, azzal. Hervay Gizella restre- ne a távolba tekintsünk, hanem egymásra. Nem először írom le a fájdalmas élményt. Szemünket ne Párizsra szögezzük, hanem Prágára, Belgrádra, Bukas »■ '« *• ■ Illyés Gyula Nem kaptunk viszonzó pillantást. Dörömbölni kell! Illyés Gyula Ha az emigráció minden vágyát megadja ma a jó tündér, mi lesz belőlünk Éltető J. Lajos holnap ? Mai erkölcsünkkel: semmi. 1. Előrebocsájtás és szándék Ennek az előadásnak a célja nemcsak egy helyi, szanpaulói vita, és túlnő magán az erdélyi kérdésen is. Az előadó megkísérelte és útra bocsájtja egy politikai modellnek a felállítását, mely — véleménye szerint — alkalmas lehet arra, hogy — alapos megvizsgálás, kiigazítás és kiegészítés után — belőle egy egészséges és értelmes politikai terv kifejlődhessen a Duna medencéjében élő magyarság jövőbeli megmaradásának érdekében. 2. Bevezetés Erdélyi magyar városok és falvak falait, kerítéseit, illemhelyek belső falát az idei tavaszon feliratok ezrei lepték el; Királyunk segíts meg! Félreértések elkerülése végett nem neo-monarchists tüntetésekről van szó. Ilyenről Erdélyben — melynek már volt egy Bethlen Gábora — szó nem esik. A feliratokat órák alatt átmeszelik, de titokzatos kezek révén újra meg újra megjelennek. Király Károly nevét örökítik meg ezek a feliratok, ezét az egyszerű és derék érdélyi magyarét, aki kommunista létére — a történelmi hívás ihletettségében — Nagy Imréhez hasonlóan, egyik napról a másikra a jelenkori magyarság legjelentősebb, és egyben legtiszteletreméltóbb egyéniségévé vált. Király Károly nevét ma olyanok is ismerik Nyugaton, akik Szent Istvánról, vagy Széchenyiről sohasem hallottak. Az ő önfeláldozó magatartásának kizárólagos érdeme, hogy az erdélyi magyarság tragikus helyzetének ügye, évtizedek közönye után, a világsajtó első oldalaira került. Király Károly meghallotta, megfogadta és tettre váltotta Illyés Gyula tanítását: dörömbölni kell! 3. Történeti áttekintés Erdély a hajdani, történelmi Magyarország népi csoportokban, földrajzi változatosságban, helyi mikró-kultúrákban, vallásokban és súlyos történelmi mondanivalóban leggazdagabb vidéke. Sajátos arca van, az odavalósi magyar olyankor is hozzáteszi önmagának jellemzéséhez azt, hogy o erdélyi magyar, amikor a dunántúli, vagy az alföldi ezt a jelzős formát nem tartaná szükségesnek. Akárcsak az erdélyi román, a regátival szemben. Mint egy tengeri kagylóban, a magyaroknak Apáczai Csere búg fel a névben, Bőd Péter, Dózsa György, Mikes Kelemen, vagy Budai Nagy Antal. A románoknak Micu Innocentius, Sincai vagy Avram láncú. A szászoknak Honterus és a fekete templom. Az örmények 18
