Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)
1978 / 2. szám
már nyelvüket rég feladták — hiszen első töredékük még a honfoglaló magyarokkal jött be — de ősi hagyományaik emlékét még mindig őrzik. E terület a nyugati kereszténység gyepüvonala. Róma és Bizánc, Luther és Kálvin emlékét egyaránt őrzi földje, S büszkén őrzi az első, törvényben kimondott vallási egyenlőség emlékét is. Katolikus kegyhelyekben ugyanolyan gazdag, mint századokkal dacoló protestáns vártemplomokban. Búcsús katolikusok, vastagnyakú kálvinisták, reformokat reformáló unitáriusok és körülmetélkedő szombatosok földje Erdély. De az ő földjén nőttek ki a román nép görögkeleti és görögkatolikus vallásának legfontosabb központjai is. A magyarság két ősi népi csoportja itt ól, a székelyek és a kalotaszegiek. A román fajta legszebb példányai a Bihari Érchegységben élő mócok. Ez a föld méhében hordja annak a lehetőségnek a csíráját, hogy majd egykor egy virágzó kelet-európai Svájc lehessen. Sajnos, ezt a szép álmot a közép-keleteurópai térség súlyos politikai öröksége, a Habsburgok által indított és mesterségesen szított, kölcsönös nemzetiségi gyűlölet a messzi jövő ködébe sorolja — nem is szólva a jelenkori, szovjet nagyhatalmi beavatkozásról, "Hazátlan magyar" az egyik részről — "büdös oláh" ' a másik oldalról a román—magyar viszony fokmérője ma is. Mindkét népet hosszú évszázadokhagyományai kötik Erdély földjéhez. A magyarok a honfoglaláskor jelentek meg, több mint ezer éve, s azóta erdélyi jelenlétük megszakítás nélküli. A székely népi hagyomány úgy tartja, hogy elődeik már a magyarok bejövetele előtt Erdélyben éltek, és mint a hunok leszármazottai fogadták — az öröklés jogán — a bejövő magyar testvémépet. László Gyula elmélete a kettős honfoglalásról és a kései avar/magyar azonosságról, illetve ennek lehetőségéről, ennek a népi hagyománynak egykor majd, más formában ugyan, de esetleg tudományos alapot is teremthet. Mindenesetre még a mai Erdélyben is — ahol a román politika céltudatosan gátolja a magyar irányú kutatásokat — Székely Zoltán régészdoktor, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója a XI. századból származó magyar sírokat talált Háromszéken, Erdély legkeletibb csücskében, amint erről a Kolozsváron megjelenő Korunk c. folyóirat 1973-as évkönyvében beszámolt. A román nép a mai Albánia környékén alakult ki, az adriai partvidéken, a VHI. és a EX. században, szoros összeköttetésben a délitáliai kései latin pásztor őslakókkal, amint ezt nyelvtudományi adatok és a macedo-román nyelvtöredékkel való nyelvi azonosság igazolják. Ez az elmélet ugyanolyan általánosan elfogadott tétele a nemzetközi nyelvtudománynak, mint a magyar leszármazás finnugor elmélete. Ebből az adriai térségből vándoroltakfokozatosan északkelet felé, a mai Macedónia és Bulgária területén át, szoros kapcsolatban az akkoriban kialakuló és már rohamosan szlávosodó bulgár néppel. Bizánci térítők ortodox hitre keresztelik őket. A X-XI. században tűnnek fel a Havasalföldön, két évszázadon át előbb besenyő, majd kun lovasok társaságában. Így a román népbe sok olyan vérségi elem keveredett, mely a magyar népben is megvan. Akkori nevük vlach. Ebből jön a magyar nyelvbe az oláh népnév, melyet a román nép ma gúnynévnek érez és nem szeret. A legrégibb okleveles említés a románokról a történelmi magyar állam területén 1210-ből való. Az oklevél szerint ekkor székelyek és besenyők társaságában egy oláh csapat is harcolt vidini bolgár lázadók ellen. II. Endre a híres, Andreanum néven ismert oklevelében, 1222-ben oláhok és besenyők erdeit adományozza a brassai szászoknak. Ez a sáv a délkeleti határszélen van. Tehát mindezekből pontosan nyomon követhető a román nép történeti vándorlása. 4. A dákó-román elmélet A románok magukat — a dákó-román elmélet szerint — Erdély őslakóinak tekintik. Vagyis azt vallják, hogy a románság a mai Erdély területén fejlődött ki, Dácia tartomány dák őslakóinak és a római légionáriusok egybevegyüléséből. Szerintük ezeket az őslakókat a bejövő, barbár ázsiai magyarok leigázták és hosszú évszázadokon át rabszolgaságban tartották. Ezt az elméletet tanítják ma Erdélyben az iskolákban, minden kicsiny magyar 19
