Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám

WIffiTAM©MFffi©SIS TM A STS Y1LVA I® IÁ. E Névtelen Névtelen (Erdély*):

AJíAGYAB_ PROTESTANTIZMUS A ROMÁNSÁG KÖREBEN ÉS hatásaT"román' MŰVELŐDÉSRE

Az erdélyi magyar reformáció művelődéstörténeti szempontból valóságos missziót végzett a románság között: elindította nemzeti öntudatra ébredésének folyamatát, megadta neki szellemi kibontakozásának lehetőségeit. A kor szellemében leli magyarázatát. hogy mind a nyugati, mind az első magyar reformátorok oly kedvező előítélettel fordulnak a görögkeletiek felé és elképzelhetőnek tartják egy Róma-ellenes arcvonal jegyében a hitegység .velük való kialakítását. Az óegyháztól örökölt, az éltévélysdett keleti testvér iránti felelősségtudat, s a protestantizmus valamint a görögkeletiség rokon voltában való hiedelem1 arra indították az erdélyi fejedelmeket és papjaikat, hogy kísérletet tegyenek a görögkeleti egyház megreformálására.

Á kezdeményező lépéseket a brassói és nagyszebeni lutheránus szászok tették meg. Nagyszebenben nyomatták az első román nyelvű kátét 1544-ben. Brassóban pedig a Benkner és a Hirscher-család karolta fel a románság áttérítésének ügyét. Az aránylag csekély eredménnyel járó lutheránus szász kísérletet nyomon követte János Zsigmond jól szervezett térítési akciója. Két évvel azután, hogy a tordai országgyűlés kinyilatkoztatta a református vallás teljes szabadságát (1564), a nagyszebeni országgyűlés ezt a határozatot hozta: "Az isten igéje szabadon hirdeítessék, kiváltképpen az oláhok között, kiknek pásztorai vakok lévén, vakokat vezetnek és eképpen mind magokat, mind az szegény községet veszedelembe vitték. Azokhoz, kik az igazságnak engedni nem akarnak, őfelsége parancsolja, hogy György püspökkel a bibliából megvetélkedjenek és. az igazságnak értelmire menjenek. Kik ha úgy is az megértett igazságnak helyt nem adnának, eltávoztassanak vagy oláh püspök, vagy papok, vagy kalugerek legyenek és mindenek csak az egy választott püspökhöz, György superintendenshez és az ő tőle választott papokhoz hallhassanak. " Az 1577-i erdélyi orszá ggyűlés szintén úgy határozott, hogy a románok m ag uk közül válásszanak püspököket.

János Zsigmond elrendelte György püspöknek (1567), hogy az evangéliumot hívei nyelvén, románul kell olvasni és magyarázni. A fent említett országgyűlés évében jelent meg a Brassóban működő Coresi kiadásában Forró Miklós költségén a Talcul Evangheliilor c. evangélium-magyarázat, a magyar kezdeményezésű román vallási irodalom első terméke. A hozzá csatolt Molitvelnic Keltái Gáspár Ágendájából készült fordítás.

György utódja, Tordási Pál román püspök (1569 —1577) megvásároltatta papjaival a Coresi műhelyében nyomtatott Psaltirea (1570) c. zsoltáros- és az ugyanakkor készült Liturghier c. szertartáskönyvetT^" A református románok utolsó ismert püspöke Tordás Mihály volt, kinek nevét két papjáéval együtt megtaláljuk a Heitai Gáspár kolozsvári bibliafordításából készült, Báthory Zsigmond tudtával és beleegyezésével, Geszthy Ferenc dévai várkapitány költségón 1581-ben megjelent, s az ószövetség két első könyvét magába foglaló Szászváros! Ószövetség (Palia de la Orastie) előszavában. Lugos és Karánsebes vidékén, Hunyad déli részén és Fogarasban volt a protestantizmusnak a románság körében legerősebb visszhangja. Amikor a Kárpátokon túli vajdaságokban még nyomát sem találjuk iskolázásnak, Barcsay Ákos karánsebesi bán, a későbbi erdélyi fejedelem, román iskolát alapított Lúgoson és Karánsebesen. Az ő példáját követve, Lorántffy Zsuzsánnafejedelemasszony pedig Fogarasban állított román iskolát. A fogarasi iskola felső tagozata amolyan pap szeminárium volt; Fogaras földjén senki popa (pap), vagy dascal (tanító) nem lehetett ez iskola elvégzése nélkül. Lorántffy Zsuzsánna nyolc növendéknek tett alapítványt és biz26