Itt-Ott, 1978 (11. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám

tosította a végzett növendékek elhelyezését. Bornemissza Anna, I. Apafy Mihály felesége is folytatta a nemes hagyományt.

Magyar papok is szolgálták teljes odaadással a református román gyülekezetekben a reformáció és a román nyelvű művelődés ügyét. Ezek sorából emeljük kiFogarasi Istvánt, aki megkezdte Dávid zsoltárainak románra fordítását. Ez a "lugosi, már az igazságot rész szerint meg-ismert Oláh Magyar Ecclesiának lelki Pásztora” magyar nyelvű bevezetésében elmondja, hogy Maz tír indítson fel engem is én általam Oláh nyelven már elkezdett Dávid Soltárinak meg-íordítására, s annak utána Isten s Kegyelmed j Barcsay Ákos| segítsége által azoknak Jövendőben Oláh nyelven nap fényre való ki-botsátására, mely ez ideig nem volt." Ugyancsak Fogarasi készítette el a Heidelbergi Káté román fordítását. Ez az első latin betűs és magyaros helyesírást! román káté4 Gyulafehérvárt jelent meg 1648-ban és.tankönyvül szolgált a lugosi, karánssbesi és fogarasi román iskolában. Feltehető, hogy szélesebb körben is elterjedt volt, hiszen sok fejedelmi rendelkezés írta elő, hogy a román papok szorgalmasan tanítsák az anyanyelvű kátét gyülekezeteikben, s a püspökök ellenőrizzék a tanítást.

E törekvéseket a protestáns hitegység érdekében Paxeus Dávid, heidelbergai tanárral levelező Bethlen Gábor is felkarolta, s a reformációnak az erdélyi románság közti megszilárdítása érdekében tárgyalásokba kezdett Cyrill Lukari3 konstantinápolyi pátriárkával. 5 A nagy fejedelem lelki szemei előtt egy keleti Svédország álma lebegett, ebben az alakulatban szerette volna összefogni a Habsburg és a török ellen Erdélyt és a két román vajdaságot. A terv azonban megbukott a keleti egyház ellenállásán.

Bethlen utódja, I. Rákóczy György türelemmel és kitartással indult tovább a kijelölt úton. Püspöke, Geleji Katona István, a románság megreformálásának buzgó munkása, meggyőződéssel vallotta, hogy református és görögkeleti hit közt nincsen lényeges különbség, ha az utóbbit sötét babonától megtisztítják, nem lesz akadálya a hitegység megteremtésének. A fejedelem és Geleji a románság anyanyelvét akarta volna a görögkeletiek ószláv liturgiái nyelve helyett érvényre juttatni, mivel az ószlávot a nép semmiképpen sem, de néha papjai sem értették. A protestantizmus vezéreszméje értelmében csakis az anyanyelv közvetítheti az Isten igéjét élő valóságban mindenkihez. Bethlen nyomdokain haladva ezért állíttatott fel I. Rákóczi György 1638-ban Gyulafehérvárt román nyomdát, s adta ki 1642-ben Csulay György költségén a Catechismu calvinesc c. kátét. Ellene még ez évben Varlaam moldvai, metropolita zsinatot hívott öszsze, s ezzel megindította a görögkeleti ellenreformációt.

I. Rákóczi György idejének e tekintetben legnagyobb eredménye a román Újszövetség, a Noul Testament (1648) kiadása, negyven évvel a Serban Cantacuzino-féle bukaresti biblia (1688) előtt. A műhöz Simion Stefan gyulafehérvári metropolita írt előszót, amelyben háláját fejezi ki fejedelmi mecénásának. Az anyanyelvi biblia protestáns eszméjét pedig így fejezi ki: "Tudjuk jól, a szavaknak olyanoknak kell lenniok, mint a pénzeknek, mert az a jó pénz, mely minden országban elkél, s azok a jó szavak, melyeket mindenütt megértenek. Ezért tőlünk telhetőleg igyekeztünk, hogy fordításunkat mindenki megértse." Ugyancsak a fejedelmi nyomdából került ki 1651-ben a Psaltirea c. zsoltároskönyv. 6

Geleji Katona a fejedelemhez intézett egyik leveléhez mellékelte a román püspököknek adandó utasítását, amely azért is figyelemreméltó, mert ebből is kiviláglik, hogy afejedelmek és papjaik nem magyarosítási szándékból7 szorgalmazták a románság protestánssá tételét:

1) Hogy itt maga mellett, vagy ahol alkalmatosnak ítéltetik, egy jó oláh scholát erigáljon |t.i. apüspökl, amelyben két vagy három deákul, görögül és oláhul tudó, értelmes tanító mestereket tartson, akik oláh gyermekeket és ifjakat, mind a deákságra |t.i. latinra), s mind az keresztyén vallásra tanítsanak.

2) Hogy typographiát és typographus legényeket tartson, kikkel mind az ő ekiesiájok-27