Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 2. szám

amiből tanulhat. Egy egyszerű, rövid átfogó könyvvel lehet ismertetni a magyar történelmet. Ezt aztán bővíthetjük aprólékosabb magyarázatokkal. Ezek után javaslandó olyan könyvet adni a fiatalnak, amely egy-egy fontos magyar történelmi egyéniséggel foglalkozik, pl. II. Rákóczi Ferenccel, Zrínyi Miklóssal, stb.; vagy egy-egy fontosabb eseménnyel, pl. a Mohács-i Vésszel, vagy az 1848-49-es Szabadságharccal. így részletesen megtanulhatják fiataljaink a magyar történelmet érdekes olvasmányok segítségével. Ezzel párhuzamosan van egy-két egyszerűbb irodalomtörténeti könyv, amelynek segítségével egy általános képet kaphat gyermekünk. Azzal, hogy egy-egy íróról, költőről elolvas egy egész könyvet, annak személyét és korát közelről ihegismeri. Egy ilyen élmény után a diák jobban megérti a költő verseit is, a mondanivalóját és hogy miért foglalkozik egy bizonyos témával. A történelem komolyabb ismerete elősegíti a klasszikus történelmi regények élvezetét és értékelését. A gyermek megérti a regényekben lévő történelmi utalásokat és jobban elképzelheti, hogy milyen állapot volt, mi volt a helyzet akkor Magyarországon.

Sokszor halljuk, hogy az egyik legfontosabb tanító a példaadás. Nem is tudjuk felfogni, hogy mennyire megfigyelnek gyermekeink, és mennyire utánoznak bennünket. Ha látják, hogy mi olvasunk, akkor ok is kedvet kapnak az olvasáshoz. Azzal, hogy mi történelemmel és irodalommal foglalkozó könyveket olvasunk, megmutatjuk gyermekeinknek, hogy az ember mindig tanulhat és méghozzá nagyon érdekes és egyben szórakoztató módon. Azzal is segíthetünk serkenteni fiataljainkat, hogy otthon a családi körben beszélgetünk arról a könyvről amit olvasnak. Ha a fiatalok látják, hogy szüleik sem olvasnak, ők sem fogják fontosnak tartani az ilyen önképzést.

Ha csak mód van rá, meg kell adni a lehetőséget gyermekeinknek, hogy ne csak otthon tanuljanak ilyesmit, hanem a családtól távol, a családon kívül is, akár hétvégi magyar iskolában, akár cserkészeten. Ez fontos, mert akkor szisztematikusan foglalkozik a gyermek az anyaggal /hétről-hétre/. Ilyen esetben mástól is hallja ennek fontosságát. Az anyagot is többször ismételi, tehát jobban megmarad, és :látja, hogy más, korabeli is ugyanazt tanulja /mert a korabelieknek mindig nagy befolyásuk van egymásra/.

Amikor a fiatal már egyetemista lesz, akkor nagyon pozitív dolog, ha egyetemi szinten is foglalkozhat a magyar történelemmel és irodalommal. Ekkor már komolyabb szinten tanulhat: ő is most már komolyabban veszi az egészet és a tanárok is hivatásból oktatnak, nem csupán műkedvelők. Ilyen lehetőség létezik Portland State University-n, Portland, Oregon-ban és az Indiana Egyetemen, Bloomington, Indiana-ban. Az ilyen . magasabb fokú továbbképzéshez is szükséges, hogy a szülők is megadják a szükséges biztatást. Ha a fiatal a szülőhöz fordul azzal, hogy tovább szeretné képezni magát magyarságtudományban egyetemi szinten, fontos, hogy a szülő pozitívan reagáljon. Ha csak mód van rá, engedje meg, hogy gyermeke résztvegyen egy ilyen programon. Mutassa helyeslését, biztassa, és segítsen neki, hogy a fiatal ilyen vonalon érdeklődését kielégíthesse. A lelkesedést, érdeklődést ne öljük meg gyermekeinkben nemtörődömségünkkel vagy negativ reakciónkkal.

Ne felejtsük el, hogy sok Ízben tőlünk függ, hogy lesz-e egy utánunk következő nemzedék külföldön vagy sem, mely magyarnak vallja magát, és amely magyarságát ismeri és becsüli. Ady Endre "Másokért halunk meg" c. versében irta:

35