Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 2. szám
LŐTT LÁBÚ MADÁR /Sütő Andrásnak/ Énekelni - leszállhatatlanul. Békehirt ararátlanul. • Korholva konokan a lenti vidék vén süketéit s a fönti ég süket, - azt a süket istenét! - Mig hullnak csöppek, - "megannyi csillag"? "Pecsét"? Mert lehet szóló száj végül a seb? S a hang attól is csak értelmesebb, ha mindenek fölött s mindenek ellen? Mert régtol fogva hősi, szép e küzdelemben az lett lehető, ami lehetetlen? Erre gondolj: A kép a legcáfolhatatlanabb beszéd. Illyés Gyula UJ ÍRÁS, 1976. március, 18
/
