Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 1. szám
tedd, hogy a BALSORS ne szegje életkedvünket. De nyíljék ki kertjeinkben a szövetség rózsája a szeretet humuszából. S AKIT RÉGEN TÉP önviszály, irigység, belső szétesés, régi dicsőségen való szomorú merengés: találjuk meg egymáshoz az utat. Ne azért marjuk egymást, hogy ki kivel állt szóba és miért. Azért imádkozzunk, hogy minden magyar megtalál ja minden magyarhoz az utat, a Te csillagod alatt. Azok is — és különösképpen azok —, akik még nem látják a csillag fényét. Légy szemorvos, Urunk, és operáld a szűrke hályogokat a magyar szemekről! Áldd meg a Kő míves Kelemeneket és oldozd fel az ősi átkot — már túlsók vért kevertünk ahabarcsba —, hogy ne rombolja le az egyik magyar éjjel, amit a másik nappal felépített. Áldj meg minden őrtállót és minden templomépítőí az őt világrész minden zugában, Klivlandban és Nyujorkban, Budapesten és Kolozsváron, Újvidéken és Buenoszájreszben, Marosvásárhelyen és Ungváron, az Őrségben és Bukarestben, a Tiszatájon és a Themze dokkjai között. S vess szemed sarkából egy pillantást Erdélyre is. Az ősi főidre, melynek malmai évszázadok óta bánatot őrölnek két nép számára. Ne engedd, hogy a Fortuna kerekén felűlkerűltekoly mélyen sebezzék az alullevőket, hogy a sebek soha ne gyógyulhassanak be. Áldd meg kitartással, hittel és ravaszsággal erdélyi magyar népedet, áldd meg vezetőiket, hogy lankadatlan erővel és tisztességgel vigyázhassák Bethlen Gábor örökségét. Áldd meg külföldön széjjelszórt magyarjaidat is, hogy ne egymással verekedjenek, ne a Führer szerepét keressék, ne egymás kezéből tépjék ki a zászlót, hanem az erdélyi magyar nép életét és jövőjét alázatos szívvel. És ültesd a magvakat ifjú szívekbe, Urunk, újra meg újra — akárhányszor is elfagynának a gyenge hajtások —, magyar és román szívekbe egyaránt, hogy végre megvirradjon a népek jövőjének új hajnala, s a bor és búza mellett hadd bimbózzék az a ritka — és arrafelé sohsem termett — virág a Duna völgyében: a béke, melynek fundámenturaa lesz a káprázatos fényben újjászülető Transzilvánia, a testvéri híd Pannónia és Moldva között. Adj nekünk tüzes lelket és tüzes nyelvet, Urunk, hogy kétségeink sötét éjszakáján se vétsük el az ösvényt. Add, hogy anyánknak végre egyszer könnyű álma legyen és HOZZ REÁ VÍG ESZTENDŐT! Hiszen Te tudod, hogy hetediziglen MEGBÍJNHŐDTE MAR E NÉP A MÚLTAT Az itt-otí összehajlóknak adjál hétmérfőldes csizmát, hogy minden szakadékon általlépjenek, és hétmérfőldes lelket, hogy minden kudarc és gyakori csűggedés mellett is vállalhassák és építhessék életűk szent feladatát: széjjelszórt népednek meleg, ebmeri és magyar baráti közösséggé való kovácsolását. Hogy Veled együtt harcolhassuk ki, minden néppel és minden emberrel együtt, a magunk jussát: az életet S JÖVENDŐT! Ámen. • ' '? • !/ ''' ■'/’ "• • ;;;.j íi-5
