Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 6. szám

ügye csak rosszabbodik Mária Terézia és fia, II. József uralkodása alatt. II. József nem csak nyelvétől, hanem ősi szokásaitól is meg akarja fosztani a magyar nemzetet. A nemzeti öntudat felébredése azonban elsöpri a császár nemzetellenes rendeletéit. Ezzel megkezdődik a magyar tánc fellendülése is. II. József rendeletéinek visszavonása az 1790-ik év farsangjára esett. Az örömhir elterjedése a legmagyarabb farsang kirobbanását hozta meg szerte a hazában.

A MAGYAR NÉPTÁNC A XIX. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

A XIX. században alakul ki mai formájában a régi, csalogató párosból a csárdás, napjainkig a legnépszerűbb néptáncunk. Arthur Patterson 1869-ben Írja magyarországi látogatása emlékei nyomán: "Ahogy én láttam, az igazi magyár sohasem táncol mást, mint csárdást. Ennek stílusa és táncmódja azonban vidékenként annyira változó, hogy nem teszi azonos tánc benyomását." Az ugyancsak külföldi Victor Tissot pedig igy ir 1880-ban:

"A csárdás a magyarok nemzeti és népi tánca, az, ami a lengyeleknél a polonez, a németeknél a valcer... Nem a városban, falun kell azt látni, hogyan táncolják az igazi csárdást, mely élénk színeivel olyan jól festi ennek a népnek jellemét és szokásait, hevességét és szenvedélyes lelkesedését, hirtelen levertségét és remegését, haragját és melankolikus lecsillapodását."

Fokozatosan megindult a tánc tudományos kutatása is. 1890-ben létrejön az "Ethnográphia" cimü folyóirat, melyben sorozatos közlemények jelennek meg néptáncainkról /mint a Kállai kettős, csángó borica tánc, stb./, valamint tánctörténeti adatokról is. A századforduló i~ dején megindul a népi kultúra rendszeres kutatása. Tánckincsünk első jelentős összefoglalását Réthei Krikkel Marián Írja meg 1924-ben. S azonban elsősorban a történeti forrásokkal foglalkozott s az akkor még dúsgazdag táncfolklórra alig fordított figyelmet. Bartók és Kodály munkássága a népdal mellett a táncra is ráirányította a figyelmet. Pauliny Béla érdeme, hogy a harmincas években megszervezte a Gyöngyösbokréta mozgalmat s ezzel népünk gyönyörű táncait az eldugott falvakból felhozta a főváros színpadaira. A mozgalom lelkes hatása nyomán Teleki Pál, Szabó Dezső és nemzetünk más nagy nevelőinek hatására, országszerte megindul a néptánc felkarolása. így kap helyet a néptánc tanitás a cserkészetben is. A néptánckutatás üteme egyre fokozódik. A második világháború végéig csaknem ezer méter táncfilm készült el. Ma már mintegy 100.000 méter filmet őriznek otthoni néptánckutató intézményeink, beleértve 10.000 méter hangosfilmet is.

Ez körülbelül 10.000 táncváltozatnak felel meg s a gyűjtőterület 2.700 falura terjed ki, beleértve felvidéki, erdélyi és délvidéki falvakat is. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek ugyanakkor, nagyon mostoha körülmények között, a romániai magyarság tánckutatói, beleértve a moldvai csángó területeket is. A magyar tudományos néptánc-gyűjtemény jelentős összehasonlító anyaggal is rendelkezik nemzetiségeink és a szomszéd népek táncaiból, sőt távolabbi ázsiai és afrikai népek táncaiból.

A magyarországi néptáncegyüttesek közül nem egy világhírű. De kiváló együttesei vannak az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki magyarságnak is. Szerte a nagyvilágban, Európában, Amerikában, Kanadában, Ausztráliában, Délamerikában lelkes csoportok komoly munkával és mü-28