Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám
T ©BRT BEME TMÍDÍMIK Bődy Pál (Winterville, Ohio): AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR BEVÁNDORLÁS A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Megtartott előadás, ITT-OTTjMBK Találkozó, Lake Hope, Ohio, 1977. aug. 28. Előadásom célja, hogy ismertessem a magyar bevándorlás folyamatát mint amerikai életünk történelmi és társadalmi vetületét. Az ismertetés keretében szeretnék felvetni több olyan sürgős társadalmi tennivalót, amely amerikai bevándorlási múltunk ismeretéből adódik. Tehát nem annyira történelmi krónikára vállalkoztam, hanem elsősorban arra, hogy útmutatót adjak az északamerikai magyar bevándorlás megértéséhez és jelenkori értékeléséhez. Alapvetőnek tartom mindenekelőtt annak a kérdésnek a feltevését, mit jelent a vándorlás és kivándorlás a modern korszakban. Azt mondhatjuk, hogy nem egy jelentéktelen társadalmi jelenségről van szó, hanem egy rendkívül nagyjelentőségű társadalmi folyamatról, amely az elmúlt század folyamán nagy hatást gyakorolt a modern világ kialakítására. Kétségtelen az például, hogy vándorlási és kivándorlási mozgalmak tették lehetővé a modern társadalmi struktúra létrejöttét. Ebből pedig adódik egy másik fontos következtetés. Mivel a vándorlási folyamat szorosan kapcsolódik a modern társadalom kialakulásához, rendkívül fontos úgy tanulmányozni a kivándorlást mint a társadalmi fejlődés egy ágazatát. Röviden ez azt jelenti, hogy a kivándorlás tényleges megismeréséhez szükséges egy olyan módszertan, amely három kérdést összhangban vizsgál meg: először, a kivándorlást előmozdító társadalmi, gazdasági, statisztikai és földrajzi körülményeket az anyaországban; másodszor, a kivándorlás folyamatát és irányzatát mint csoportos áttelepülési a befogadó országba; harmadszor, a bekövetkezett bevándorlás társadalmi, gazdasági és történelmi jelentőségét a befogadó ország szempontjából. Mindebből két következtetést vonhatunk le a magyar bevándorlás megismerése szempontjából. Először azt, hogy a magyar bevándorlás valójában egy általános európai-amerikai társadalmi folyamatnak tekinthető és ezért megértéséhez szükséges azoknak az európai-am erikái tényezőknek felismerése, amelyek a magyar bevándorlást előidézték illetve északamerikai fejlődését lehetővé tették. Másodszor pedig nyilvánvaló az, hogy a kivándorlás megismerése rendkívül összetett tudományos feladat, amelynek megoldása nem annyira felületes összegezést, hanem több tudományág céltudatos együttműködését kívánja. Ahhoz hogy elfogadható képet kaphassunk a magyar bevándorlásról, elengedhetetlen a demográfia, statisztika, közgazdaságtan, városfejlődés, agrártörténet, és több más tudományág ismereteinek alkalmazása a bevándorlás értelmezéséhez. 1973 óta végzett tanulmányaim eredményei alapján, a magyar bevándorlás két kulcskérdésére szeretnék kitérni. Szerintem ez a két kérdés kiindulópontja a bevándorlás kutatásának és megértésének. Az első a kivándorlás történelmi fejlődése. A második a kivándorló és bevándorló csoportok szerepének társadalmi, gazdasági és településtörténeti megállapítása a bevándorlás történelmi fejlődésének keretében. Mindkét kérdés részletes elemzést követel, azonban most csak egy-egy futólagos megjegyzésre vállalkozhatok. A bevándorlásnak természetesen legfontosabb kiindulópontja az a kérdés, mikor, miért, hogyan, mennyien vándoroltak ki. Ezt akérdést vizsgálhatjuk többfajta szempontból. Alapvetőleg fontos azonban a kivándorlási hullámok vagy szakaszok időbeli, térbeli és társadalomtörténeti meghatározása, tehát a kivándorlás történelmi fejlődése. A magyar kivándorlás is egy változatos fejlődésen ment keresztül, amelyet történelmi korszak, földrajzi környezet és társadalmi rétegeződés határozott meg. Csak úgy tudjuk 13
