Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 5. szám

Létérdekünk a külkereskedelem, de esetenként nem megfelelő minőségűek áruink. Bosz­­szantóan gyakori, hogy a partnerek hívják fel erre a figyelmet. Nemcsak magyar gond, de minket is szomorít a nagyarányú alkoholizmus. Sok-sok család, gyermeksorsát dúlja fel ez a betegség — és erőfeszítéseink eddig nem hozták meg a kívánt eredményt. Magyarországon szocializmust építünk. A szocializmusnak természeténél fogva kol­lektivista társadalomnak kell lennie. A közösségi érzés, a közösségi tudat kialakításában, fejlesztésében sok minden történt nálunk; sok olyan, ami más társadalmi rendszerben nem található meg. De sajnos erős az egoizmus is, a mának elés, a harácsolás és más olyan káros emberi tulajdonság, ami ellen harcba mentünk egykor. Említhetek más példákat is. Nagy utat tettünk meg a magyar oktatás fejlesztésében. A gyerekek 90%-a a tanköteles kor végére elvégzi az általános iskolát. Ez a 90% igen nagy eredmény. Méginkább az, hogy a nyolc általános iskolát végzettek 95%-a középfokon to­vábbtanul . De sajnos azt a 10%-ot, aki nem végez általános iskolát, évek óta nem tudjuk leszorítani. Márpedig a szocialista rendszer természetéből fakadóan nekünk minden gyer­mekért harcolni kell, hogy elvégezze legalább az általános iskolát, különben gyermekkor­ban kezdenek kialakulni újra a különbségek. Mindezzel és az ezekhez hasonló gondokkal, bajokkal együtt mi itthon élő magyarok büsz­kék vagyunk hazánkra, a szocialista Magyarországra. Nemcsak anyagi fejlődésünk miatt. A mi korunkban bizonyos körülmények mellett gyorsan lehet az anyagi termelést növelni, főleg, ha alacsony a start. Ma gyorsan átalakulnak a városok és a falvak is, bár mindez a Magyar Népköztársaság esetében — ugyancsak a startra és a lehetőségekre gondolva — azért külön figyelemre méltó. Én arra is gondolok, hogy olyan politikánk van, amely a lehető legnagyobb összhangra törekszik az ország minden állampolgárával. Gondolok az emberi viszonyok fejlődésére. Nem öregszenek ma már korán a parasztasszonyok, és a parasztnak nem tulajdonsága a meghunyászkodó alázat. És gondolok arra a nemzeti egységre, mely a szocializmus tala­ján úgy alakult ki, amire a múltban példát nem találunk. Nézzék meg, kik és miféle embe­rek vagyunk, itt együtt, ezen a konferencián is, mi, akik a Magyar Népköztársaság szülei­ben közös hittel képviseljük anyanyelvűnk ügyét. Kedves Barátaim! —Ha ezekről beszélek, valamit azért még hozzá kell tennem. Gyak­ranemlegetik, itt is elhangzott, hogy az Amerikai Egyesült Államok a korlátlan lehetőségek hazája. Nem éltem az Egyesült Államokban, ezért nem tudom megítélni, hogy ez mennyire igaz. Azt azonban tudom, hogy Magyarország nem a korlátlan lehetőségek hazája. Semmilyen értelemben sem! Sok minden befolyásol és korlátoz bennünket. A természeti kincsek szűkös voltától a tőr­­ténelmünk teremtette korlátokig. És ha lojalitásról beszélünk, mindennek a megértését is kérjük. Legalább olyan mértékig, ahogyan VI. Pál pápa szólt erről Kádár János látogatása alkalmából magyar személyiségek előtt mondott beszédében. "Hisszük — mondotta többek között a pápa — hogy az eddigi tapasztalatok i­­gazolják a megtett utat, azt, hogy párbeszédet folytatunk a közös problémákról, ügyelve arra, hogy tiszteletben tartsuk az egyház és a hívők jogait, ugyanakkor ügyelve arra is, hogy nyitottak és kellően megértőek legyünk az állam sajátos gondjaiés tevékenysége iránt." Tisztelt Konferencia! — Az anyanyelvi mozgalom fejlődésének kétség kívül egyik leg­fontosabb hajtóereje mind a mai napig a nyíltság és a tolerancia volt. Igényként fogalma­zódott itt meg, hogy ezt az erényt gyakoroljuk még jobban el-addig, hogy a kint élők bizo­nyos köreinek fokozottabb közelítése érdekében ne beszéljünk a Horthy-Magyarország dol­gairól úgy, ahogyan beszélünk. Engedelmükkel erre egy Helmut Schmidt idézetet mondanék, melyet ugyancsak Kádár János látogatása alkalmával a pohárköszöntőjében mondott: "Azt, hogy mit tehetünk, meghatározza, hogy mennyire vagyunk hajlandók tekintettel lenni a má­sik fél tőlünk eltérő álláspontjára, és mennyire él bennünk a szándék, hogy a másik felet ne 35

Next

/
Thumbnails
Contents