Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
az érzésem, hogy — noha Basa Molnár Enikő még nem tudott eljönni egy konferenciánkra sem — kezdeményezése valahogy ezekben a gyűlésekben gyökerezik. Nagy reményeket fűzök hozzá. Ugyancsak bízom abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia iniciatívájára augusztus 25-én megalakulandó Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság serkentően fog hatni az amerikai magyarságtudomány fejlődésére is. De a mi, specifikusan amerikai problémáinkat csak mi, amerikai magyarok tudjuk majd megoldani, még akkor is, ha szükségünk van az anyaország segítségére. Hosszabban szóltam az egyetemi oktatás néhány problémájáról, nemcsak azért, mert ez szakmám, hanem azért is, mert meggyőződésem, hogy döntő fontossága van ügyünk szempontjából. Az egyetemi oktatónak igen nagy szerepe van az ország életében: nemcsak ő neveli a fiatal állampolgárokat, de ő befolyásolja azokat is, akik ezek gyerekeit majd az iskolákban tanítani fogják. Mint sokszor mondták, az 1870-71-es francia-porosz háborút a porosz iskolamesterek nyerték meg. A középiskolai tanárok és a tanítókon keresztül el lehet majd lassan-lassan érni, hogy az amerikai közvélemény ne csak akkor vegyen tudomást hazánkról ha itt valami csúnya vagy szomorú dolog történik. És a magyarbarát amerikaiak ki fognak hatni a magyar származású amerikaiakra is, hogy ezek szintén megbecsüljék azt a Magyarországot, amelyet — ilyen vagy olyan rezsim alatt, de mindig saját életűk javítása miatt — otthagytak ők maguk, vagy apáik. Még az állat sem piszkítja be saját vackát, de a magyar emigráció szomorú privilégiuma, hogy ezer és ezer tagja azt akarja elhitetni a világgal, hogy az előtte és utána jövő magyarok — nem is szólva azokról, akik nem jöttek — mind gazemberek, csak éppen ők nem azok. És ezzel talán rátérhetek a legfontosabb magyar prioritás kérdésére amelyet, röviden, a hatalom megszerzésének nevezhetnénk. Persze nem gondolok itt valami államcsínyre, hanem egyszerűen az amerikai keretek adta lehetőségek kihasználására. Az amerikai élet számos sajátos vonása, ahogy tapasztaltam, lényegében egy képletre vezethető vissza: mindenki elmozdítható. Ez a mobilitás korlátlan lehetőségeket nyújt mindenkinek, mert már fiatalon el lehet érni a hatalom csúcsaira, álljanak azok a politika, ipar, pénzügy, vagy az egyetemi oktatás terén. Hatalomhoz csak úgy lehet jutni, hogy az embert barátai, hívei segítik, azok meg azt segítik, akik szolgálatokat tesznek vagy tehetnek nekik. Az Egyesült Államok elnöki székébe vagy a kongresszusba az jut be, aki valószínűvé tudja tenni egy csomó embernek, hogy ő többet fog nekik használni, mint ellenfele. Mivel — elenyésző kivétellel — mindenki azt akarja, hogy újraválasszák, mindenki igyekszik a lehető legtöbb embernek szívességet tenni. Ettől az van, hogy az amerikai dzsungelban jó élni, mert a fő fegyver a kedvesség, a szolgálatkészség. A magyarok általában jól beletanultak ebbe a mesterségbe, de kevesen használják ki az ország érdekében. Egy másik, magyarok által alig használt eszköz a "pressure group" vagy "lobby, " azaz egy csoport, amely nyomást gyakorol valakire, többnyire a kongresszusban, hogy érdekében valamit tegyen. A kongresszushoz igen sok érdekcsoport hivatalosan delegál valakit azért, hogy ott érdekeit képviselje. Hatalmuk, befolyásuk igen nagy lehet, öt millió amerikai zsidó energiája, okossága, áldozatkészsége tartja fenn Izraelt sok milliárd dolláros évi költséggel (amelyet nem-zsidók is fedeznek),- egy maroknyi finn szívós ügyessége akadályozta meg, hogy az Egyesült Államok hadat üzenjenek Finnországnak akkor, amikor ez a németek oldalán harcolt az USA-vai szövetséges Szovjetunió eUen,- Indiana görög származású — és görög szavazatoktól függő — képviselőjének tudható be, hogy a ciprusi kérdésben, az ország érdekeivel ellentétben, a kormány a görög oldalt támogatta. Nos: mit tett az egymilliónyi magyar Magyarországért? Legnagyobb teljesítményűnk, tudtommal, hogy a magyar királyi korona még mindig Amerikában van .... De talán, mintha — az ember alig meri hinni — mintha új szelek nyögetnék az amerikai magyar fákat is. Mintha a fiatalabb, másodgenerációs magyarság elvetné apái gyávaságát, mintha meg merne mozdulni a jó ügy érdekében, mintha nyomást merne gyakorolni a helyes helyen, a helyes időben. Az ITT-OTT Baráti Közösség néhány tagja politikától 31
