Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 5. szám

vagy elmehet. Ebből az következik, hogy a bevándorlók első nemzedéke olyan emberekből áll, akik saját, személyes jólétüket hazafias kötelességüknél előbbre helyezték. Petőfi versben ugyan haragudott azokra, akiknek "drágább rongy élete mint a haza becsülete, " de amikor kisfia született, mégis duhödten próbált kibújni katonai kötelezettségei alól. Nem egy magyarországi emigráns politikai menekültként szeret szerepelni. Ez néha igaz is, de ne felejtsük el, hogy él itt Magyarországon pár tízezer ember, koztuk nem egy az ország vezetői között, akik sokat és soká szenvedtek politikai üldöztetést, de amikor erre lehetőségük lett volna mégsem amerikai vízumért könyörögtek, hanem helyben maradtak, néha talán azért, hogy lehetővé tegyék a többi ittmaradt milliók életének javulását és talán azt is, hogy többé ne legyenek üldözések. Ellentétben Petőfivel én nem ítélem el azokat, akik "rongy életüket" a maguk belátása és igényei szerint próbálják megjavítani. Do aki azt mondja, hogy azért ment külföldre, hogy Magyarországon segítsen: az hazudik. A szabály alól szerintem még Kossuth Lajos sem kivétel, aki Gorgeyt a honvédjeivel Világosnál felejtette és sürgősen elment külföldre szenvedni. Mindebből pedig az következik, hogy a piros-fehér-zöld gatyamadzag viselete egy amerikai városban nem

változtat.azon a tényen, hogy tulajdonosa, több-kevesebb,indokkal, a saját és nem Magyarország érdekében került oda. Mindez, persze, ismétlem, csak az első generációs kivándoroltakra vonatkozik.

Igazságtalanság és szörnyű tévedés lenne azt állítani, hogy az amerikai magyarok között nincsenek jó magyar hazafiak; de kétségtelen, hogy a hazai röghöz kötöttség nem domináló jellegzetessége életüknek. A magyar kormány és az általa újra életre-hívott Magyarok Világszövetségének nagy érdeme, hogy ezt tudomásul vette és — ahogy ezt már egyik előbbi konferenciánkon mondtam — történelmünkben először ismerte el, hivatalosan és helyesen, hogy a külföldön élő magyarok hasznos, teljesjogú társai lehetnek a magyar nemzeti közösségnek.

A generációk szakadatlan láncában az amerikai és magyarországi magyarok kapcsolata persze a fiatalok, a gyerekek beállítottságától lesz függő. A nagyszülők, szülők meghalnak de — es ebben áll szerepük — döntően befolyásolhatják gyermekeik Magyarországgal való kapcsolatát. A mi szempontunkból más dolog egy magyarul már tudó fiatal fiút vagy lányt a magyar ügynek megnyerni mint egy, a nyelvet nem tudó, az ország történelmét , kultúráját még felületesen sem ismerő — tehát tipikusan amerikai embert — rábeszélni, hogy múltjának gyökereit felkutassa, megszeresse és az óhazával kapcsolatot teremtsen. Kezdjük tehát a szülőiekéi. Vannak, sajnos sokan, akik szántszándékkal dolgoznak azon, hogy magukban és gyermekeikben kiirtsák az anyaországhoz fűző szálakat. A gyerekek — ezt is tapasztalatból tudom — sokszor fellázadnak az ilyen beállítottság ellen, de keveset tehetnek helyzetük megjavítására. Mert ha a magyarul beszélő szülők nem hajlandóak gyerekeikhez magyarul szólni, ha, amíg ehhez hatalmuk van, nem engedik őket Magyarországra jönni, ha azt tanítják nekik, hogy nem érdemes Magyarországgal vagy a magyar nyelvvel foglalkozni, akkor csoda kell ahhoz (és vannak csodák!), hogy ezek a gyerekek megtartsák kapcsolatukat Magyarországgal. Nehéz az ilyen szülővel okosan beszélni, mintahogy nehéz egy süketnek megmagyarázni a Beethoven szimfóniáinak szépségét. Aztán, ahogy a francia közmondás tarjta, a legrosszabb süket az, aki nem akar hallani. Mint már említettem, az Amerikába bevándorlóit ember saját érdekeit nézte vagy nézi. Első feladatunk tehát az lenne, hogy őt meggyőzzük, miszerint

gyermekének érdekében áll megtartani a kapcsolatot Magyarországgal. Nehéz, sokszor kivihetetlen feladat ez és az ad hominem érveken kívül legsikeresebben úgy oldható meg, ha Amerikában Magyarország számára kedvező légkört teremtünk .

Hogyan nyerjük hát meg a szülőt, hogyan vegyük rá arra, hogy gyerekeinek magyarságtudatát ébren tartsa? Elsősorban mit tehet az ország azon felül, hogy kinyitja határait a hazalátogatók előtt és hogy a Világszövetségen keresztül segíti azokat, akik az amerikai

28