Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
lls kommunista párthoz. Műveiben mindig a polgárt akarja megbotránkoztatni. Fű művének a sok politikai mondanivalóval terhelt Befejezeti en mondat-ot és a Felelet-ettartják, delegszebb, legemberibb írásai a forradalmi 1 ázban születtek (Szerelem. Niki. Cirkusz). Az 56-os forradalomban való szerepe miatt 11 évi börtönre ítéltek. 1861-ben szabadult. Pár hete hányt el. A hajdani Szép Szó köréből Németh Andor, Remenyik Zsigmond s a hozzájuk közel álló Nagy Lajos és Tersánszky Józsi Jenő jelentősebb alkotók. A fiatalabbak közül Karinthy Ferenc, valamint Devecseri Gábor, akiváló Iliász és Odisszeia fordító. A költők közül Szabó Lőrinc megtörtén fejezi be életművét. Meghurcolás és börtön után ma is él a 80 éves Erdélyi József. Varázsos, rejtvényszerű művész az "izzó galagonya" költője, Weöres Sándor. A középnemzedék legjelentősebb tagja a népi, mitologikus ihletésű Nagy László. Hanoiban halt meg a mély humánumé, idealista pártköltő, váci Mihály. Pilinszky, Rónay, Juhász, Vas, Zelk, Benjámin, Csurka, Nemes Nagy és még sokan mások tarthatnak számot bő méltatásra. Legnagyobb élő történelmi regényírónk Passuth László, a fiatalok közt Hegedűs Géza. Fejes Endre Rozsdatemető-je. Sánta Ferenc Húsz órá-ja. Bárány Tamás Város esti fényben c. könyve, Rákosi Gergely Tok c. szatírája figyelemre méltó művek. Nagy kozönségsikerűírók Szabó Magda, Szilvási Lajos, Berkesi András, Fehér Klára, Moldova György a fiatalabb nemzedék kimagasló, sokoldalú írója . Regény, riport, szatíra árad bő terméséből. A Negyven prédikátor és Az őrség panasza kitűnő írások. Legerősebb oldalatalánahumor. Sztraniczky, a magyar apa c. novellájánakfelolvasása osztatlan sikert aratott. Konrád György A látogató c. munkája a modern regény döbbenetesen érdekes magyar változata. Beszámolt az előadó az igen gazdag termésű és mindenre kiterjedő tanulmányirodalomról, mely gazdagságban, minőségben felülmúlja irodalmunk előbbi korszakait. Előadását ezzel fejezte be: "Régi igazság, hogy egy nép vitalitását irodalma tükrözi. Ha ez az állítás igaz, akkor nyugodtan, bizalommal tekinthetünk Magyarország jövője elé." Az előadást kísérő szemelvényeket a hajdani regösök olvasták fel. Mintha csak egy régi regös előadáson lettünk volna, a hatvanas évek elején. Utána, a rövid szünetben azokról beszélgettünk, akik az előadó urbánus ízlése miatt kimaradtak, a népiekről: Sinka, Kodolányi, Szabó Pál, Veress Péter, a maiak közül Csoóri, Csanády, Végh Antal, az irodalomtörténész Czine, Ria és sokan mások. Szily Ádám hangszalagról közvetített előadásában a "Mai magyar szmház"-ról elmélkedett. Szily már régóta küldözgeti Hamburgból írott leveleiben a magyar színházi estékről való, lelkes beszámolóit. Ezúttal Sütő András művének, a "Csillag a máglyán" e. drámának pesti bemutatóját méltatta. Ezután ifj. Tirczka Lóránt vázolta "A film történeté"-t. Végigvezetett a néma film hőskorától a hangos, majd színes, végül hangos és színes sztereófilmek korszakáig. Beszélt a jelentősebb rendezőkről és stílustörekvésekről. Külön kitért a mai nagy magyar filmrendezőkre, Kosára és a világhírű Jancsó Miklósra. Ekkor már sötét volt. A tanya teniszpályáján ültünk a rendezők által előkészített fehér vászon előtt. Filmbemutatóra került sor. Mikszáth Kálmán Kísértet Lublón c. regényének filmváltozatát láttuk. A vetítés előtt Tóth László méltatta Mikszáth jelentősegét és írói stílusát. Pillér Gedeon a Szepess ég történetének lengyel vonatkozásait mondta el, a szepesi ember helyi ismereteinek ízes magyarázatával. A film nagy sikert aratott technikájával, szép színeivel és fényképezésével, a szereplők művészi játékával. A vontatott rendezői stílust kritizálták többen. Sokan a fiatalabbak közül életükben először láttak magyar filmet. Farkasétvággyal fogyasztott vacsora után még órákig énekeltünk s verseket hallgattunk a tábortűz mellett. A fiatalon elhunyt klívlandi Gyékényesi Gyurka üzenete szállt a lángok közt: "a lelkedet is kivesézed | a kort úgy kiáltod át | s úgy maradsz ember — ha lehet | magyar és ember ez a kérdés | létezésünk dermedt lehelet j irdatlan istenkísértés ...." Cseh Tibor az ITT-OTT mozgalmáról beszélt, mely a magyarság életerejét igyekszik megerősíteni a szétszórtságban, lelkiismeretet ébreszt és tettre sarkall, ahová csak hangja eljut. Működési alapja a barátság és a közös szerelem; a magyar kultúra és a magyarság 18
