Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
hagyományaihoz való ragaszkodás. Másnap reggel a tanya verandáján gyülekeztünk. Pilinszky, Reményik, József Attila, Sík Sándor, Ady istenes verseiből olvastunk ós népi istenes énekeket énekeltünk. Vallásos elmélkedésünk alapgondolatát Sütő "Csillag a máglyán" c. darabjának utolsó jelenete adta. Veronika búcsúzik a máglyára menő Szervét Mihálytól: "Istenem, doktor úr, be rossz csillagzat alatt született. Miért a barátaihoz? Miért nem az ellenségeihez menekült?" A barátság szentségéről beszélgettünk. Gyarlóságában hányszor vét ellene az ember. S hány tragikus példát ad erre a vétségre népünk története. Múltunkat azért kell ismerjük, hogy elődeink erényéből erőt merítsünk, hibáikból okuljunk. Ezután került sor a nap első főtémájára. Cseh Tibor ismertette Gombos Gyula Húsz év után c. könyvét, mely a háború utáni magyar évtizedek egyetlen külföldön megjelent tárgyilagos analízise. Az 1969-ben megjelent könyv nagy vihart keltett s már régen bejárta a külföldi magyarság élénkebb vérkeringésű tájait. Ide azonban csak néhánynak kezébe jutott el. Gombos tudós mérséklettel elemzi a kommunista hatalomátvétel utáni két évtized történetét (1948-1968). Bemutatja a rendszer hármas alaposzlopát, az ideológiát, a pártot és az orosz hódoltságot. De nem esik bele az emigránsok többségének tragikus tévedésébe, akik a rendszer iránti gyűlöletüket szinte tudat alatt átsugározzák az egész otthoni magyarságra. A húsz évnek 56 a mérföldköve. És Gombos azt vizsgálja, mi változott 56 után, a szörnyű emlékű, a nemzetet leikétől, múltjától megfosztó Rákosi éra után., a második évtizedben. Vizsgálata felöleli az irodalom, a történetírás, a filozófia, az egyházak és a gazdaságiéletterületét. Konklúziója az, hogy a rendszer hatalmi struktúrája változatlan: az ideológia, mely helyettesíti a nemzetet, a pártért van és a párt az orosz hódoltságért. De 56 spontán nemzeti forradalma a pártot annyira elszigetelte, hogy az kénytelen volt engedményeket tenni a nemzetnek. Az engedmények és a javulás az irodalom, általában a művészetek, valamint a gazdasági élet területén szemmel láthatóak. Az előadó kommentálta a harmadik évtized jelenségeit is. Végh, Moldova, Konrád írásai a szabadság falát feszegetik. A prágai hetvenhetek kiáltványához 23 magyar értelmiségi is csatlakozott. A történetírás területén a párt rendületlenül tartja hatalmi pozícióit,- bár a zsargon civilizálódott, de a tíz kötetre szánt Magyarország Története még mindig rideg, embernélküli történelem. Nyilvánvalóan a nemzeti érzés kiölése a cél, bár sikertelen. Az otthoni magyarság nem csak sportolóira büszke, de tragikus múltjának gazdagságára is. Nemeskürty könyvei, Sebestyén László szerény formában engedélyezett vitairata (melyben megvédi a párt egyik hivatalos történésze, Szűcs Jenő által félművelt fantasztának nevezett Kézai Simont és a koholmánynyádegradáltGestaHungarorum-ot) — mutatják a nemzeti feszítő erők jelentkezését. Bár a párt mélységesen hallgat az elszakítottterületek magyarságának sorsáról, de az irodalomban egyre bőségesebb jelei vannak az aggódó törődésnek (Csoóri, Hia, Illyés és mások írásai). A párt hóna alatt, hol itt, hol ott, kidugja a fejét a nemzet. Jelentékeny a változás a gazdasági helyzetben is, elsősorbanaz 56 előtti tragikus nehézipar-mánia felszámolásával, alakásépítésekfokozásával, a fogyasztási cikkek termelésének bizonyos mértékű engedélyezésével, a szakemberek szóhoz juttatásával. Jelentékenyen javult a parasztság helyzete a háztáji gazdálkodás engedélyezésével, és elszórva, élelmes, szakértő vezetők munkája nyomán vannak jól működő szövetkezetek is. A párt ma figyelmét és kedvezményeit az értelmiségre összpontosítja. A parasztságnak adottkedvezményekkel gondoskodik az ország ellátásáról. Csupán az ún. "uralkodó osztály, " a munkásság sorsa változott alig valamit. Az egyházak hatalmát a párt már 56 előtt megtörte s vele együtt a vallási gyakorlat is rohamosan lehanyatlott, lényegesen jobban, mintáz intenzív szekularizáció következtében Nyugaton. A párt egyedül uralja a nemzetet. Lehet-e remény arra, hogy megtalálja a nemzet lelkét ? Gombos a könyvét Mircse Zoltánhoz írott levelek formájában szerkesztette. Mircse Németh László egyik drámájának szereplője, akiben népéhez hű kommunistát álmodott meg az író. Mircse önmagáról ezt mondja: "Sokunk derekán csak egy öv van, amivel a hatalom 19
