Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 5. szám
nem magyarok vagy már nem tudnak magyarul. De a néptánc művelése sokkal magasabb szinten folyik, mint valaha. Ezt a munkát ma már a Karikázó c. időközi kiadvány is elősegíti. Mindkét előadást élénk hozzászólások követték. Kis szünet után Ludányi Panni megnyitotta a gyerekek szavalóversenyét. Összesen 14 gyermek lépett fel. A legfiatalabbik (2-1/2 éves) Nagy Attilától a 13 éves Várdy Attiláig minden fellépő kedves élményben részesítette a közönséget. A részvevők névsora: Domötörffy Évike, KazellaKároly, Sass Marci, Kovács Ildikó, Somogyi L.onika, Aranyos Attila, Éltető Tas, Várdy Zoltán, Szilágyi Péter, Kazella István, Kovács Zoli, Nagy Attila, Kazella Peti és Várdy Attila. Köszönjük nekik s szüleiknek a jó munkát, a szép eredményt! Este záróistenszolgálatunkon Nagy Károly és várdy Ágnes olvasott fel. Az elmélkedést Éltető J. Lajos mondta el. Beszédében kitért a szétszórtsági magyar életre s ennek szerves összefüggéseire a világmagyarsággal, beleértve a mai Magyarországot s az elszakított területek magyarságát is. Étravalóul mindenki magával vihette e gondolatokat a Reménység tavától. —A formális búcsúzkodás után megint táncházi mulatság volt a központi épület nagytermében, Pálffy Csaba vezetése alatt. Együttlétünk alatt Aranyos Laci (Chicago) rádióműsort sugárzott a tóparti lakosság számára, ami URH készülékkel volt fogható. Jövőre mindenki hozzon FM készüléket a találkozóra! Szintén szebbé, színesebbé tette együttlétünket két művész Metszeteinek a kiállítása. Csathó Gábornak (Cleveland) köszönhetjük, hogy az előadótermet Imets László (Csíkszereda) fametszetei díszíthették a hét folyamán. Mellette yonkersi művészünk, Tokay János is kiállított. Mindkét művész munkáját igen szépen méltatta Brogyányi Kálmán. A megszokott könyvkiállítás is megvolt. Dietrich Dénes (Cleveland) hozott értékes és érdekes gyűjteményt, amiből válogathattunk. Egyben szintén köszönjük Nádas Gyulának (Cleveland) a gyerekkönyveket. A szavalóverseny részvevőit ezekből jutalmaztuk meg (a Magyar Baráti Közösség számlájára). A gyerekekre visszatérve érdemes megjegyezni, hogy némi zavar után az mentette meg az előadásokat a "skateboard" és a "pinball" hőseitől, hogy Cseh Tünde (Midland Park, NJ) és Tokay Nada (Yonkers) elvállalták, hogy ügyelnek a legfrissebb generációra az előadások tartama alatt. Nincs elegendő hely itt megköszönni mindazok fáradozását, akik kisebb-nagyóbb bajainkkal segítettek. Külön hála illeti a fuvarozó sofőröket. Ki szeretnénk azonban emelni SzilágyiKlári és Béla szerepét (Chicago), akik a rendezőséget vendégül látták. Ezzel olyan munkatöbblettől mentették meg az előbbieket, ami a múltban vagy azt eredményezte, hogy csak futtában ettek, vagy hogy szendvicseken éltek. Az idén kedves légkörben, finom koszttal táplálkozhattak. A rendezőség ezért is a megszokottnál, sokkal nyűgödtabb, pihentebb állapotban volt az egész héten át, ami viszont mindenki másra jó hatással volt. Szintén külön dicséretet érdemel a portlandi Balogh Imre, aki az ezermester szerepét látta el. Vetített, a termet rendbe rakta, s egyéb kisebb-nagyobb teendőket elvégzett. Fogadja köszöne tünket. Szeptember 3-án, szombaton reggel már sokan nem voltak ott. De aki még jelen volt, egy szép istenszolgálattal gazdagodhatott. A szabad ég alatt, gyönyörű kilátással a tóra összegyűltünk mégegyszer közösségi keretben. Kovács Melinda és Béla, Fekete Istvánná és Éltető J. Lajos közreműködésével kaptunk lelki táplálékot a kővetkező évre. Melinda Babitstól vette az igét: "Nem hiszek az elrendelésben, mert van szívemben akarat." Arra biztatott, hogy akarattal és hittel nézzünk szembe az élet nehézségeivel, nem passzív beletörődéssel . Megpróbáltatásokkal Is küzdelemmel szemben, valamint új lehetőségek küszöbén merjünk mindig bátraknak lenni, harcolni annak tudatában, hogy "nem annak kell az imádság, ki Istent megtalálta már." Bármi őrökre Istenkeresők maradunk, tudjuk, hogy ott van, velünk van, ha akarjuk és ha hiszünk. A Reménység tavánál ismét találkozunk! — L.A. 15
