Itt-Ott, 1977 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám

IBLCDBAEuMUnSTK Tábory Maxim (Goldsboro, NC): WATSON KIRK CONNELL, A MAGYAR KÖLTÉSZET FORDÍTÓJA Ez év elején, nyolcvankettedik életévében eltávozott az élők sorából a magyarság es a magyar irodalom hű barátja, Watson Kirkconnell. 6 volt az egyetlen nem magyar ki­váló költő-fordító, ki jól értette anyanyelvűnket. A kanadai nyelvtudós, író és költő, ritka műfordítói tehetséggel volt megáldva. E képessége először a kanadai Queens Egyetemen, egy latin órán tűnt fel. Erről A Slice of Canada c. autóbiográfiájában ezt írja: "In fifteen minutes I had completed the assignment and sat there, idly wondering how I might fill the remainder of the period. How about trying blank verse, I thought, and to my pleased sur­prise the metre flowed from the nib of my fountain-pen almost as freely as prose. Both versions were turned in, neat and complete . . .." Oxfordi tanulmányai befejezése után a manitóbai egyetemen kezdte meg tanári pályá­ját. Ott ismerkedett meg a magyar nyelvvel és immigráns magyarokkal. Nyelvünk hang­zása megtetszett neki. Hamarosan szert tett egy magyar nyelvtanra és szótárra, s pár hónapi, szabad óráiban való tanulás után hozzálátott Petőfi néhány versének lefordításához. Bácskai Bélát, akkor a winnipegi Kanadai Magyar Újság szerkesztőjét, a Western Home Monthly-ban megjelent fordítások a magyarból arra indították, hogy fölkeresse a műfordí­tót és gratuláljon neki. Megismerkedésük a hosszú évekig tartó irodalmi együttműködé­süknek volt a'kezdete. Az első munkájuk egy antológia volt. The Hungarian Muse. Bács­kai készítette el az alapfordításokat prózában, mit Kirkconnell átültetett angol versbe. A munka gyorsan haladt, mert Kirkconnell az alapfordításokra szánt időt is versszerkesz­­tesre fordíthatta. Az antológia 1933-ban jelent meg. Lord Rothemere ajándékozta a pa­pírt és Bácskai szedte ki az egész könyvet díjmentesen, ötszáz példányt a Magyar Kul­tuszminisztérium rendelt meg, a többi főleg egyetemeknek és könyvtáraknak lett eladva. Az antológián való munka éveiben Berzsenyi, Kazinczy, Ady, Kosztolányi és mások verseiből való fordításai megjelentek a londoni egyetem Slavonic and East European Re­view-jában. Magyar irodalmi körökben jól ismerték ezt a folyóiratot. A Petőfi Tarsasag elismerése jeléül tiszteletbeli tagjává választotta. A kanadai professzor székfoglalója, "The Significance of Petőfifrom the Point of View of the New World," 1932 novemberében hangzott el a Magyar Tudományos Akadémián. A "Magyar múzsa" országszerte lelkes visszhangot keltett. Dedikált könyvek és gratuláló levelek jöttek sok irodalmi személyi­ségtől kik között Áprily, Babits, Herczeg, Kosztolányi, Mécs, Radnóti, Reményik és má­sok is voltak. (Babits levele konstruktív kritikát nyújt, míg Kosztolányi megható sorai az egész magyar nemzet nevében is kifejezi háláját és elismerését. Sajnos e levelek még copyright alatt vannak s a közlési engedély megszerzése körülményes.) A következő mű, Buda Halálának a fordítása a clevelandi Benjámin Franklin Biblio­graphical Society gondozásában, 1936-ban jelent meg. E könyv egy ideális együttműködés eredménye. Vonovich Géza, a Tudományos Akadémia titkára, írta az előszót. Bácskai Béla és felesége, Lulu szolgáltatták az angol alapszöveget. Dr. Bérezik Árpád, a pesti egyetem tanára, készítette el a jegyzeteket. Dr. Szentkirályi József, a pesti egyetem an­gol szakosa hasonlította össze sorról-sorra a fordítást az eredetivel és Herczeg Ferenc írta a bevezetést. Rövidesen a "Magyar múzsa" bővített kiadását kezdték tervezni. Időközben Bácskai új irodalmi lapjában, The Young Magyar American-ban 1936 és 1939 között száznegyven versfordítása jelent meg Kirkconnellnek. Gróf Bethlen Istvánnal együtt indította el a Hun­garian Quarterly-t. az első angol nyelvű magyarországi kulturális folyóiratot. A kanadai professzor erről ezt írja: "With the establishment of The Hungarian Quarterly, the Eng­16

Next

/
Thumbnails
Contents