Itt-Ott, 1976 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 3. szám

ITT-OTTnak: Úgy hiszem a legtöbb külföldi és magyarországi kritikus és az olvasóközönség nagyrésze is egyetért abban, hogy versirodalmunk nevesebb múltra tekinthet, mint prózánk. Költészetünk fáklyahordói a mai, magyar nyelven író költők. Az ITT-OTT verseik lekozlesével és íróik megismertetésével fontos feladatot tölt be. De ezzel kapcsolatban két problémát látok. Az egyik az, hogy véleményem szerint nincs versekre elég hely szánva. Ennek nagyrészt helyszűke az oka. Ha folyóiratunk minden hónapban rendszeresen megjelenhetne, több vers közlése nem volna probléma. De a jelenlegi helyzetet kell tekintetbe vennünk. Négy-, néha otoldalas cikkek megjelennek, de még nem láttam közölve ugyanilyen hosszú verset. Tisztában vagyok azzal, hogy Baráti Közösségünk többsége szívesebben olvas egy terjedelmes cikket, mint egy négyoldalas verset. De ha íróink cikkeiket tömörítenék, több hely maradna versekre.

A másik probléma az, hogy néhány költőtől csak egy, vagy még kevesebb vers jelenik meg, míg másoktól kettő-három, vagy több is. Irodalmi folyóiratoknál általában az a helyzet, hogy rendszerint ''befutott1' költőktől közölnek; kevésbé ismertektől csak azokat a verseket, miket a szerkesztő elsőrangúnak ítél. Az ITT-OTT hivatásához méltón ezen az állásponton felül helyezkedik, mert gyengébb és jobb költőktől egyaránt hoz verseket, ha megütik a szerkesztők véleménye szerinti minimális mértéket. Ezt helyesnek találom. Ha az ITT-OTT nem adna, különösképpen kezdő költőknek, lehetőséget, hol is tudnák közölni munkájukat, hogy tudnának fejlődni? Nagy Károly Endre idézte egyik cikkében: "a szétszórtságban élŐköltőknek kritikára van szükségük." Ez igaz. De ehhez hozzáteszek egy másik fontos pontot: közlésre is van szükségük.

Ha jól értelmezem, nem az az ITT-OTT célja, hogy fórummal lásson el egy-két ismertebb költőt, hanem hogy alkalmat adjon a kezdőknek és segítse őket.

Ha minden költőtől csak egy-két verset közölnénk évente, többtől jelenhetne meg vers és több költővel ismerkedhetnénk meg. Ha pedig az oldal- vagy pőldányszám megnövekszik, amit mindannyian remélünk, akkor talán három vagy négy verset is le lehetne hozni évente mindenkitől, akinek művei megütik a minimális mértéket. Kérek hozzászólást és felvilágosítást amennyiben nézetem téves vagy helytelen. —Tábory Maxim, Kinston, N.C.

Kedves Maxim! Alapjában véve persze igazad van, a problémákat helyesen látod. Csak talántúlságosanfelbecsülodazoknak a verseknek a számát, amik azt a minimális mérteket megütik. Ami pedig a befutottabbakat illeti, minőséget is kell azért nyújtani — s a kezdők számára az is tanulságos, ha van mivel összehasonlítsák műveiket. —éji

ITT-OTTnak: Megkérem minden magyar testvéremet, hogy aki bármilyen anyagot, információttud ame r ikai magyar népdalokról közölni szíveskedjen azt velem az alábbi címen. Az anyag lehet kottán jegyzett dal, szalagra felvett dal, olyan személyek címe, akik tudnak ilyen dalokat vagy akiknek birtokában van ilyen anyag. Kérném pontosan megjelölni a gyűjtő nevét és címét, az előadó nevég/címét, magyarországi származásának a helyét, életkorát, társadalmi állapotát. Szívesen veszek más népköltészeti terméket is (balladákat, meséket, verses lejegyzéseket, régiamerikás történeteket stb.), ha az amerikai magyarságról szólnak. Előre is köszönök minden anyagot és felvilágosítást. — Kürti László, 9529 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102.

31