Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 6. szám
VISSZHANG [ansa ItRODALOMl 1975. SZEPTEMBER 27. Éhe a magyar szónak Amerikai magyar értelmiségi találkozó New York állam északi részén, m. indián nevű Chautuqua tó partián, a hasonló nevű üdülőhelyen tartotta találkozóját az amerikai magyar értelmiség legjava. A kis , tó emlékeztet a Balatonra, ezért vált a clevelandi magyarok kedveit üdülőhelyévé. Közvetlenül a part mellett van a poroszlói Nemes János panziója, a Balaton-villa, amely az idén másodízben adott otthont az Ady soraitól ihletett című, sokszorosításban megjelenő havi folyóirat, az Itt-Ott munkátársainak és olvasóinak. A nyolcadik évfolyamaiban járó lap két év óta hívja össze barátait. Jövőre a már szinte megmagyarosodott Csatakván (tréfásan Csatakfalvának is mondták) folytatják ezeket az egyhetes tanácskozásokat. Az Itt-Ott köre az amerikai magyar emigrációnak — ők jobban szeretik magukat diaszpórában, szétszórtságban élőknek nevezni — a legegészségesebb része: számot vetve a valósággal, termékeny kapcsolatot épít ki a hazai magyar irodalom, tudomány és kultúra világával, rendszeresen olvassa az otthoni folyóiratokat, könyveket, s kisebb-nagyobb időközönként Magyarországra is látogat. Ezért még az emigráció jobboldalának támadásait is kénytelen elviselni. A mostani találkozón is számos érdekes előadás és vita pezsdítette meg a kedélyeket, s noha Jancsó Miklós Égi bárány című filmjének bemutatója vihart kavart, a szögesen ellentétes nézetek képviselői megmaradtak egy asztalnál. Haraszti Sándor sebészorvos. • baptista lelkész (Atlanta, Georgia) beszámolt az Egyházügyi Hivatallal folytatott tárgyalásairól, amelynek eredményeképpen magyar lelkészek jönnek ki az itteni elárvult egyházközségek irányítására. Nagy Károly egyetemi tanár (New Brunswick, New Yersey) az anyanyelvi konferencia budapesti védnökségi ülésén elhagzottak alapján ismertette az 1977-ben megrendezendő összejövetel előkészületeit. Basa Molnár Enikő egyetemi előadó (Washington) a magyar irodalom amerikai tolmácsolásának eredményeit; nehézségeit és terveit tette mérlegre. A vitában Értavy-Baráth József (Lithomia, Georgia) — aki egy nagyszabású sorozatban már*kiaidta Petői!, Ady, József Attila műveit —, osztotta meg az átültetés gondjait a hallgatósággal. Várdy Béla egyetemi tanár (Pittsburgh, Pennsylvania), a magyarság történetével, irodalmával, néprajzával, nyelvével foglalkozó amerikai kutatók föladatait vette számba. Sokkal több igényt ki tudnának elégíteni — mondta —. a kinti magyarság körében, de lanyhul az érdeklődés nyelvünk és kultúránk iránt, magyarsá gtudományi kutatást pedig csak mellékesen végezhetnek az egyetemeken dolgozó tudósok. (Torontóban most próbálnak 600 000 dollárt gyűjteni önálló magyar tanszék felállítására.) Az óvodás és kisiskolás korú gyermekek számára szavalóversenyt is rendeztek. Öröm és szomorúság volt hallgatni Móricz Zsigmond Mehemedjét a kicsik ajkán, öröm. hogy a magyar vers fölhangzik még. s fájdalmas szomorúság, hogy már nemcsak az ő kiejtésük angolos, hanem az alig két évtizede itt élő szüleiké is. Kisebb-nagyobb mértékben majd mindegyik előadónak hanglejtése, nem egyszer már a hangképzése ia arz amerikai „nagykohó” olvasztó hatását mutatja, az őket körülfolyó nyelvtenger kivédhetetlen befolyását. A másik zavaró jelenség a .magyar vallás” különféle törekvéseinek megnyilatkozása. Beszélgetőpartnereim ezt a történeti keresztény egyházakban való csalódásukkal magyarázzák.' Azzal, hogy ezek már nem biztosítékai a megmaradásnak. s azzal is, hogy az amerikai alkotmány nem védi a nemzeti kisebbségeket, de védi a vallásszabadságot (így a magyar érdekvédelmet célszerű a vallás köntöse alá bújtatni). De vannak fatytyúhajtások is: Torontóban, Louisianában, Los Angelesben olyan „hitközösségek” támadtak, amelyek — némi antiszemita éllel — a ködös turáni ősvalláshoz fordulnának vissza. Az Éltető J. Lajos professzor szerkesztette Itt-Ott elutasítja ezt a modem pogánykodást. Vallásos követőd az unitáriussághoz vonzódnak, Dávid Ferenc püspök hagyományát tartják, követendőnek. Sokan azonban így is attól tartanak, hogy ez a „vallásalapítás” leszűkíti az Itt-Ott híveinek táborát. Magam is beszéltem olyanokkal, akik tartózkodással, sőt ellenkezéssel tekintenek a folyóirat e tervei elé. > A vendégnek persze nincs joga beleszólni házigazdái belső, „családi” ügyeibe. Szemlélődtem a csatakvai találkozón, megrendültén néztem e kisded magyar csoport szívós erőfeszítéseit, örültem, amikor azt hallottam, högy a népdal és néptánc mennyire emeltyűje a magyar munkának: angol fiúkat is vonzanak magukhoz a magyar tánccsoportok, s nem egy így kap rá nyelvünk tanulására, örültem, amikor hallottam Nagy Károly professzor előadását, a h.vzai. erdélyi és szlovákiai szociográfiai irodalomról. Ez az előadás akár itthon is elhangozhatott volna, s a hallgatóság úgy kérdezgetett, úgy forgatta a bemutatott könyveket — köztük a Magyarország felfedezése sorozat köteteit —, kitár itthon, S ugyanúgy vásárolták PiisJci Sándortól a hazai könyveket, mint akármely könyvhéti sátornál Sregeden. A hazai tollforgató nem is sejti, hogy szava milyen irdatlan távolokig jut el, s hol figyelnek föl egyegy mondatára. Az amerikai magyarság legérdeklődőbb része éhezik a magyar versre, elbeszélésre, legényre. | Péter László 27 1
