Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám
nünk. Afrikát Baráth Tibor és Flink Attila fedezte fel a magyar őstörténet számára. Amerikában Móricz János és mások, Ausztráliában és Óceániában Csicsáky Jenő és Flink Attila végeztek értékes kutatómunkát. De Európa történet-előtti kora is sok titkot rejt, ezzel Csobánczy Elemér foglalkozik behatóan. Mindez arra mutat, hogy a magyar őstörténelem teljesen összefonódik az egyetemes emberi történelemmel. A hivatásos és a nemhivatásos történészek legjobbjai ennek a felismerése felé haladnak. Némi fogalmat alkothatunk az előttünk kitáruló uj lehetőségekről Háry Györgynének "Egy ősi világnyelv feltárása küszöbén" cimü tanulmányából /A Nap Fiai, 1974, 225-233, 287-295/. Itt az ideje annak a felismerésére, hogy az igazi magyar őstörténelem nem elzárkózást és tégubózást jelent, hanem látókörünk kiszélesítését, mindannak a befogadására, ami a legjobb. Kis nép vagyunk, de lélekben az egyetemesség igénye táplál bennünket. Ezzel búcsúzom, megköszönve türelmeteket és jó munkát kívánva mindnyájatoknak. —Halász István, Seaforth, Ausztrália. Mért Nem Magyarul? Kedves Fiuk! Sok anyagot tartalmaz a tarsolyom, mosolygósat is dörgedelmest is, rendezni és javítgatni kellene, majd szépen leülni és nektek leírni. Idő, és mégegyszer az idő ami nagyon hiányzik az akaratom mellé, és ezt nehéz itt megtalálni. Az ITT-OTT utolsó három száma átdolgozásához próbálom e napokban meglelni. Az eddigiek alapján /amint egyszer már Írtam is/ az ITT-OTT magas szintű nemes elgondolás, vállalkozás. Irányvonalát én helyesnek látom, és fejlődésében nem kitérni az alapgondolat elvétől a jövőben sem. A jelen valóságában talán a leghelyesebb az ut amin haladtok. Szerény kérésem mindannyiunkhoz lenne. Próbáljunk kevesebbet civakodni egymással, gúnyolódások sértegetések helyett /ezt alaposan begyakoroltuk több mint egy évezreden át/ inkább több megértést és szeretetet, többre fogunk menni itt is, ott is. Szerény kérésem hozzátok Szerkesztőség. A lehetőségekhez mérten csak magyarul Írjatok, ezen az árva szép nyelven a legmélyebben értjük meg egymást. Mi akik itt Európában élünk s beszéljük a német, francia, svéd vagy esetleg más /spanyol, olasz/ nyelvet nem biztos, hogy angolul is tudunk. Ellenkezőleg Ti, akik az USA, Ausztrália, Ujzéland földjén éltek nem tudhattok még európai nyelveket is. Itt a többségre gondolok s nem egyedekre. Gondoljunk a Latin Amerikában élő magyarjainkra, kik kevés kivétellel csak spanyol vagy a portugál nyelvet beszélik az idegen nyelvek közül. Engedjétek meg csak példaképpen az ITT-OTT 7. évf. 4. sz. pontosan 9 oldalán angol a szöveg. Én ebből semmit meg nem értettem, megvallom fel is bőszitett kissé, mert kiváncsi a természetem és amit érzékelek, szeretem meg is érteni. A fordítás időbe, pénzbe kerül és még sok másba is, ezért a legegyszerűbb hogy a magyarul is beszélő szerzők Írjanak a mi részünkre is csak magyarul. A magyarul nem beszélő, de magyar szerzők pedig tanuljanak meg mielőbb magyarul, annál is inkább, mert ez egyik főcélunk. Rövid angol eredeti idézeteket, amik ránk vonatkozóak, és fontosak lapkivonatok, példázatok stb. legyetek szívesek a mi nyelvünkre átfordítani, bár zárójelben az eredeti közlése után. Próbáljátok ezt valahogy megtenni a mi kedvünkért, akik itt Európában az ITT-OTT hívei vagyunk, és akik nem beszéljük az angol-szász nyelvet, de a magyart nagyon-nagyon szívesen és lelkesen! További jó sikert kívánok munkátokhoz, jóbaráti üdvözlettel: Jávorszky Endre, Thaleischwiler-Fröschen, Németország. Kedves Bandi! Kérésednek nagyjában eddig is eleget tettünk, hiszen általában nem közlünk angol szöveget. Az említett kivétel csak aa 37
