Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám
ban vagyunk a majmokkal, és az élő világ más formáival is. V!lágos, hogy aki a majmokkal való rokonságot elismeri, de a sumer rokonságot tagadja, az nem normális. A rokonság persze nagyon tág fogalom, minden a rokonság fokától függ. A sumer— magyar rokonság nem lehet vitás, csak a rokonság fokának a megái lapifása körül lesznek még különböző vélemények. A kérdés tisztázását szolgálja Endrey Antal dr, legújabb könyve. A szerző ügyvédi elfoglaltsága mellett őstörténeti kutatásokat végzett a Meibourne-i egyetemen. A Master of Arts diploma elnyerése céljából irt értekezése, Sons of Nimrod címmel jelent meg /Hawthorn Press, 1975/, kapható a szerzőtől 7205 William St., Melbourne 3000, Australia/, ára 6.50 ausztrál dollár. Entírey a forrásmunkák tanulmányozása közben, meglett korban jutott el arra a meggyőződésre, Hogy a magyar óstörténeI met nem lehet a finnugorizmus szűk kereteibe beskatulyázni. Angol nyelvű könyvében Endrey a bűnügyi nyomozó vasiogikájóval szedi izekre a hivatalos történettudomány elméleteit és az újabb kutatások eredményeit. Itt csak egy pontra szeretnék kitérni. Endrey szerint a magyar és a sumer között oldalági rokonság állhat fenn, ha szabad igy kifejeznem az ő érveinek a végső következtetését. Tehát Endrey nem állít sem sumer—magyar azonosságot, sem egyeneságú Ieszármazást a sumérektől a mai magyarságig. Úgy a magyar, mint a sumer önálló tagja lehetett egy közös ősi, ómagyar nyelvcsaládnak, több más közeli rokonnyelvvel együtt. Az alapvető rokonság mellett erős késői kölcsönhatás nyoma is megállapítható a nyelvi egyezésekből, és ez bizonyos ideig tartó közeli földrajzi kapcsolatra enged következtetni a sumer nép és a magyar nép elődei között. A melbournei egyetem által Endrey dr. munkájáért odaítélt diploma határozott lépést jelentasumér—magyar rokonság tudományos elismertetése felé. A rokonság mibenlétére is újabb fényt vet Endrey lelkiismeretes, nagyzolástó) mentes kitűnő müve, amelyet minden komoly érdeklődőnek ajánlhatunk. Endrey nem hivatásos történész. Munkája mégis rendkívül értékes, mert megmutatja, hogy minden intelligens ember megszerezheti a szükséges tudást ahhoz, hogy tisztán lásson a magyar őstörténet vadonjában. Reméljük, hogy példája számos követőre talál. Természetesen Endrey könyve nem elégíti ki azokat, akik a sumér—magyar azonosság dogmájának va Iami féle csodatevő erőt tu 1ajdoni+anak. Lehet, hogy a magyarság többségét hidegen hagyja a sumér—magyar rokonság és a vele járó többezeréves múlt, és lehet, hogy a sumér—magyar azonosság eszméje azonnal áldozatkész magyarrá képes varázsolni mindenkit. De ez nem nagyon valószínű. Nekünk két okunk van arra, hogy az ilyen kétes értékű dogmákat elvessük: egyik az igazság keresése, a másik a magyarság jói felfogott érdeke. Nem tűrhetjük, hogy a magyarság elvakult fantaszták szabad prédája legyen. A sumer örökségnek mi is részesei vagyunk, de a mai magyarság vajmi keveset tanulhat a 4000 évvel ezelőtt élt sumér néptől. Nekünk a huszadik század viszonyai között kel! megáilanl a helyünket, mert máskülönben mi is a sumerok sorsára juthatunk. A sumér örökséget megbecsülni elsősorban azt jelenti, hogy ne ferdítsük el ezt az örökséget hamisított történelemmel és hamis igényekkel. Másodsorban, pedig azt, hogy igyekezzünk magunk is méltók lenni ehhez az örökséghez azzal, hogy fel küzdjük magunkat az egyetemes emberi művelődés élvonalába, az emberi tudás minden területén. A magyarságot is csak úgy tudjuk helyesen szolgálni, ha az emberi tudás minden vívmányát fel tudjuk használni erre a szent célra. Igen: a tudás népévé kell válnunk, az igazság szüntelen keresése, a tévedések felkutatása és helyreigazítása által. Más ut nincsen. A magyar őskutatás mai lendülete a finnugorizmus béklyóiból való kitöréssel kezdődött. Az első lépcsőt a túrán izmus hívei alkották. A sumér rokonság felkutatása volt a másik legnagyobb áttörés. De a teljes, igaz magyar őstörténelem még ma sincs feltárva. Minden tisztelettel az eddigi kutatók iránt, rá keil mutatnunk arra, hogy az öt világrész mindegyikén újabb kutatások folynak, és ezeknek az eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ázsiát nem is kell emlite-36 — — — '—T T
