Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

HOZZÁSZÓLÁSOK, LEVELEK GONDOLATOK A MAGYAR BARÁTI KÖZÖSSÉG NEW YORKI CSOPORTJÁRÓL "Száraz nyelvem ki sebzett, égő fejem zavart, elindulok, mint egykor Csorna Sándor, hogy felkutassak minden magyart." Dsida Jenő: Magyar Zsoltár /Psalmus Hungaricus/ Csoportunk tagjai New York és környéki magyarok. A nagy távolságok miatt havonta tartunk összejöveteleket, egy-egy barátunk otthonában. Következő Írásom kivonata annak, ami egy négy hónappal ezelőtti összejövetelen hangzott el, az eddigi tapasztalatok a lapján. Az eddigi összejöveteleken alkalom adódott arra, hogy azok, akik eddig egy­általán vagy nagyon kevéssé ismerték egymást, emberi kapcsolatot teremtsenek, azok pedig, akik eddig különböző egyesületekben vagy társadalmi megmozdulásokon összejöttek, most más, talán az eddiginél mélyebb alapokon erősitsék meg barát­ságukat. Úgy érzem, sikerült ezt a legnagyobb mértékben elérni. Magyarságtuda­tunk összehozott bennünket egy olyan sikon, amit sem politika, sem közös szakmai elfoglaltság, sem társadalmi kapcsolatok nem tudtak volna tenni. Tagjainkat il­letően, minden érdeklődőt, legyen az szimpátiával vagy akár ellenszenvvel elkép­zeléseink iránt, szívesen látunk. Az ITT-OTT példáját követve jő dolog lenne egy szabad fórum, ahol mindenki hajlandó lenne elmondani és megbeszélni, vita tárgyává tenni minden olyan elképzelését, ami magyarságtudatunkat fokozná, el­mélyítené. ügy érzem, az az ember, akinek van véleménye, bármi is legyen az, helyet kell hogy kapjon közöttünk, összejöveteleinket igyekezzünk egy olyan ta­lálkozóvá tenni, ami egyszersmind baráti vasárnap délután, áhitat, vitafórum, uj ismeretek bölcsője. Igyekezzünk bevonni fiatalabb, idősebb családtagjainkat, barátainkat, és legyünk azon, hogy ezek a vasárnap délutánok mindenki számára tar­togassanak valamit. Ne gondoljunk egyelőre tömegmozgalomra, inkább úgy nézzük, mint egy felhőkarcolót, ami téglánként épül fel, ha lassan is, de egyszer elér a magasba. Az egyenként megnyert embercsoportban több a szilárdság, mint tömeges gyülekezetben. De ne felejtsük el, hogy vallási jellegű csoportunk, jobban ki­fejezve, hiten alapuló. Vallási kielégülését mindenki megkapja templomában, ezt mi senkitől elvenni nem akarjuk, amit mi nyújtunk, azt nem helyettesíti, inkább kiegészíti, megerősíti egy egységes magyar filozófia kialakításával, hogy egységesebben tudjunk állást foglalni a magyarságot érintő kérdésekben. Mint említettem, hit az alapunk; hit a magyarságban, a magyar egyéniségben, magyar történelemben, magyar kultúrában. A továbbiakban kifejtettem, hogy magyar örökségünk, magyar lelkületűnk ala­kitói, a történelmünk, irodalmunk, népi és világi művészetünk nagyságai legyenek alaptémái magyar hitszolgálatainknak. Négy hónap, összejöveteleink és sok-sok beszélgetés távlatából ma is az a meggyőződésem, hogy önmagunk megismerése, és gyökereinkhez való lenyulás a leg­járhatóbb ut egy egységes magyar ielkiség kialakításához, ami megszülné a magyar egységet és jövőt szétszórtságunkban is. — Bakonyi Roland, Hackettstown, N. J. ITT-OTTnak: Kedves Éltető Lajos és Nagy Károly Endre: Engedjétek meg, hogy ismét szóljak hozzátok ezen pár soron keresztül. Még élesen "hallom" lelkes szavaitokat melyeket Chautauquan eIhangoztattatok a múlt éve találkozón. Tisz­teletemet akarom ismét kifejezni és egy csekkel hozzájárulni munkátokhoz. Kérem a Magyarok Nagy Istenét, hogy erőben és értelemben gyarapitson benneteket mert magyar vér folyik ereitekben és magyarul dobban a szivetek bár milyen messze szakadtatok is el az édes anyaföldtől. Most, hogy az utolsó hivatalos Herceg­prímásunk — Mindszenty József lehunyta szemeit — a magyar vallás kérdése még 32

Next

/
Thumbnails
Contents