Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

A rendszer viszont látszólag szintén kiegyezett, illetve békét kötött a hajdani ellenséges haddal. Először is beismerte, hogy van­nak és nem fognak eltűnni. S ha már vannak és nem fognak eltűnni, mondotta a rendszer önmagának, hát miért ne használjuk fel őket? Pláne miután ötvenhat szele oly sok tehetséget és szakértelmet fújt nyugatra. Erre volt azután kinyilatkoztatás, hogy "aki nincs elle­nünk az velünk van," és "mindenki tehetsége szerint." Azóta sok viz folyt le a Dunán. Mindkét fél elég nagy távol­ságot tett meg már az együttműködés utján, ha nem is kéz-a-kézben mint puszipajtások, de feltétlen együttműködve. És Jóska semmi jelét sem látta annak, hogy az ut többi részét nem együtt fogják megtenni. Merthogy együtt működnek, azt nehéz elvitatni. Együtt működik a jelenlegi rendszer és a hajdani ellenség, függetlenül mindennemű vitától, elvektől, elméletektől és céloktól. Ez az egy elvitatha­tatlan. És az is elvitathatatlan, hogy ezen együttműködésből mind­két félnek haszna van. Haszna van a hajdani ellenségnek, mert mint gazdaságilag mint politikailag jobban él, mint ötvenhat előtt, és haszna van a rendszernek is, mert ereje egy részét ma már nem kell ezen hajdani ellenség sakkbantartására fecsérelni, hanem használ­hatja /az erőt és pénzt/ egyebekre is, mint például az életszinvonal emelésére. "Nézd, - mondotta Jóskának Pista, - akárhogy is vitatjuk a dol­got, a józan ész együttműködést diktál, és mi hallgatunk a józan észre. Miért is ne? Mi mást tehetünk? Tót Jóska még most is, itt New Yorkban, ugyanezt kérdezgeti önmagától és barátaitól, akikkel változatlan erővel hajtogatja a fröccsöket. "Végeredményben miért ne? Mi mást tehetünk." Kérdése azonban válasz nélkül zeng a new yorki éj szakában,mivei eddig még értelmes választ nem kapott. Azóta, Ö is mint Pista, békét kötött az otthoni rendszerrel, mondván, hogy mivel övéivel otthon jól bánnak hát nem sok értelmét látja annak, hogy velük tovább hadakozzon. Lelkesen támogatja az otthoniak kultur-közeledését, mellyel, - úgy véli, - nemcsak meg­ismertetik, hanem elmélyítik a Magyarságtudományt a kinti utánpót­lásban. Teszi ezeket pedig egyedül, szervezetek nélkül, a maga nevében, nem magyarázkodván és nem kérvén bocsánatot senkitől. Ehhez pedig, ha bárkinek is, hát Tót Jóskának joga van!I1 Múlandóság a királyok királya. Ez a világ az o nagy palotája. Sétál föl és le benne, S nincs hely, hová ne menne, S hova lelép, amire hág, Minden pusztul...körűié fekszenek Szétszórva: eltört koronák, Hervadt virágok, megrepedt szivek. Petőfi 31

Next

/
Thumbnails
Contents