Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 4. szám

NEW YORK SZIMFÓNIÁJA

Hallottad már a reggeli utcán a vakok fehér botjának ütemes kopogását?

Hallottál lábaid alatt, a föld alól vonatokat dübörögni, tülköket, kéményeket üvölteni, darukat, fékeket csikorogni, gyermeket sikoltozni anyja elvesztett keze után?

Hallottál harangot repedt fazékként kongani, árukat szállító teherautók között munkásokat szitkozódni?

Hallottad a szemeteskocsik

őrlő fogainak ropogását,

kannák csapkodását, hordók döngését,

rendőrök sipját,

mentőautók, tűzoltók

rikoltó szirénáit,

négerek pergamen dobjának

pergetését?

Hallottál rágógumit lassan, csámcsogva rágcsálni, szájpadláshoz, fogakhoz halkan hangokat verődni, gyorsan kerepelni, locsogni, egymásra morogni, léghűtőt napfényben fejedre csepegni,

bénákat csúszni, aszfalton csoszogni?

Hallottál zúgni jet-eket, helikoptert berregve leszállni, szivet sikoltva megállni?

Hallottad épületek tetőit, köveket, falakat, oszlopokat robogva mélybe zuhanni s fölemelkedni?

Hallottál utcasarkon pálinkát kortyolni,

szemetes kosárban kenyérért kotorni, és hallottad - gazdag maradékként - egy ország ebédjét utcára loccsanni?

Hallottál kőurnákban

s a nyolcvanadik emelet tetőkertjében, a porfátylas nap lábai alatt virágokat énekelni?

... Ha hallottad mindezt, most New Yorkra ismersz, és lassan elindulsz, hogy vad mélyére szállj, s bűneivel szeresd.

Flórián Tibor

19