Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám
el, megindult a város felé a vándorlás, amely még ma is tart. Mig a német gazdasági politika pozitívnak mondható és nagyot lendített Alsóőr életszínvonalán, addig Hitler nemzetiségi politikája komoly veszélyt jelentett az őrség magyarsága részére, Ez a politika kifejezetten nemzetiségellenes volt. A kisebbségeket egyrészt be akarta olvasztani, másrészt ki. akarta közösíteni a németajkú lakosságból. Ebben az időben /1933-45/ a horvát és magyar nyelvű oktatás szünetelt Ausztriában. A kulturotthonokat beszüntették, a családi és utóneveket németesitették. :,Mi magyarok többet szenvettünk Hitler alatt mint alecsatolás és Hitler közötti idüokben“ -- mesélik a faluban. Az a hir járta, hogy Hitler a magyarokat Ikrajnába akarja kitelepíteni. E feltevés hitelességét fokozza többszáz déltiroli osztrák Felsőőrre való telepítése. A hitleri idők áldozata lett Felső- és Alsóőr magyar cigánysága /600 főn felül/, akiket pár kivétellel a haláltáborokban kivégeztek. így a felsőőrségi magyar népsziget társadalmára sokkal nagyobb hatást cryakorolt a német nemzeti szociálistakultur- és néppolitika mint Trianon. A magyarok Ukrajnába való elhurcolása ugyan nem történt meg, azonban a lakosságot annyira megfélemlítették, hogy a még megmaradt nemzeti tudatát ezek után nem vizsgálta, nem hangoztatta. A jónak mondható jelenlegi osztrák etnikai politika ellenére az etnikai tudat fokozatosan osztrákosodik. Kutatásaink idevágó kérdéseinek megoldására vélemény és tudatvizsgalatot végeztünk. Kérdésünkre, hogy minek vallják magukat, csak agy-két /idősebb/ egyén válaszolt azzal, hogy "magyar vagyok.' "Magyar"-nak a felsőőrségi magyarság csak a Magyarországon született embert kategorizálja. így az Alsóőrbe bevándorolt három magyarországit magyar" jelzővel látják el. Miránk is gyakran úgy utaltak mint ■a magyarok," Bátran leszögezhető, hogy Alsóőrött /éppúgy mint Felsoorött és őriszigeten/ az emberek osztráknak vallják magukat, magyarnak pedig csak abban, hogy a közösségben magyarul beszélnek. Ez igen kényes kérdés vizsgálatánál többek között figyelembe vettünk olyan TV programoktat melyekben Ausztria és Magyarország valamilyen sport vagy kulturversenyen ellenfelekként szerepelnek. ilyenkor az alsóőri nézők szinte egyöntetűen Ausztria pártját fogják. Mindez ellenben nem jelenti azt, hogy az alsóőri ember értékrendszerében az osztrák nemzeti tudat különös fontossággal bírna. A nemzeti hovatartozás érzése végeredményben /mint általában bármilyen parasztságnál/ kevés kifejezést nyer. Sokat hangoztatott, sőt készpénznek vett vélemény Alsóőrött, hogy a német nyelv elengedhetetlen a mai világban. A paraszti önellátó kénytelen gazdaságét kisegítő jövedelemhez jutni. Ez a jövedelem pedig a falu határán kívüli ipari állásokból, és egy nemrég megnyílt határonbolüli szupermarketből származhat ahol németül kell tudni. A kétnyelvűség nemcsak a kiegészítő jövedelem biztosításának egyik feltétele, hanem elengedhetetlen a paraszti termék értékesítésénél. A vegyes okotipusu Aésóor főterméke az istállóban hizlalt marha. Ennek eladása a felsőőri bécsi és más osztrák piacokon történik, ahol a paraszt-kereskedőnek a burgenlandi dialektuson és "irás utáni nyelven" is tudnia kell. A hatelemis osztrák iskola /ahol magyarul is tanul/ nem elegendő a német nyelv jó elsajátítására. Ahogy mondják; “mi mán se magyarul, se nimetül nem juó beszilünk. Ha az idegen nyelv elsajátítása nehéz az Ausztriában élő magyar parasztnak, "ár ellen úszik" abból a szempontból is, hogy a mai európai értékrendszer urbanizáltságánál fogva a paraszti létre alacsony prémiumot tesz. "Parasztnak lenni ma mán nem éri meg ' —halljuk minduntalan. Ezt a negativ értékelést nemcsak a de facto alacsony 14
