Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám
ternálását. __ Annakidején viszont akármilyen vallásra való hivatkozás sem akadályozta volna meg a koncentrációs táborba való gyűjtést. Egy másik fontos tendencia, amit szem előtt kell tartanunk* az izoláció. Ez, részben az utóbbi 30 év külpolitikai kudarcainak következménye, s mely azt eredményezi, hogy az átlagpolgár nemzeti büszkeségét, öntudatát és hazafiságát nem hangsúlyozza úgy, mint mondjuk az 50-es évek elején, vagy a II. világháború alatt. Egy mostani áramlat, melyről nem szabad elfelejtkeznünk és határozottan malmunkra hajtja a vizet, a"melting pot” idea ellentétje* az etnikai, nemzetiségi öntudat felébredése és ennek "hivatalos" támogatása. Nem vagyunk favorizált csoport, azonban nagyon jól jön számunkra, hogy pl. az uj állampolgárok felavatási szertartásakor a biró “melting pot" helyett saját nyelved, kultúrád, hagyományaid megőrzéséről és műveléséről oktat, mondván* Amerika csak gazdagabb lesz az által, hogy a világ minden nemzetiségi, faji csoportja képviselteti magát itt. Mindannyian találkoztunk már amerikaiakkal, akik sajnálták, hogy szüleik nyelvét elfelejtették. Az idők változnak, akár akarjuk, akár nem. Talán kissé túl gyorsan is. Azt biztosra vehetjük, hogy egy,,a hatvanas évek elején irt könyv, mely a "melting pot" mindenhatóságát fejtegeti, idejét múlta. Magyar vallás? Akkor, amikor a nagy, szervezett vallások gyors hanyatlásának idejét éljük? Ha nincs jobb szavunk rá, hát nevezzük vallásnak. Remélem azonban, hogy tagjai több időt szentelnek majd ápolására, mint a vasárnaponkénti egy-egy órát. — Koller Levente, Rockaway, N.J. A MAGYAR VALLÁSRÓL Amikor egyedül maradunk saját lelkűnkkel, akkor annyi a vallás ahány az ember. "Az urat a közösség keresheti, de minden egyén egyedül kell, hogy megtalálja, mert amennyiféle az ember, annyi ut van Istenhez." (T.M., ITT-OTT 7*2). Nekem is van egy személyes vallásom, ami nálam magyar és egyben általánosan emberi is, mert számomra a magyar embert is jelent. Egyéni alapon ez mind rendben van, de az ember társas lény és szüksége mutatkozik valamiféle közösen elfogadott vallási koncepciónak, ami alapja lehet a társas alapon történő vallási életnek. Máris léteznek csoportok, melyek a magyar vallás gondolatával indultak el különböző utakon, különböző koncepciókkal. Ebben nincs semmi széthúzás, mert ezek a csoportok egyénileg és egymástól függetlenül fejlődtek ki és még nem alakult ki egy általánosan elfogadott alap, amire építhetnének. . Ebben a pár sorban azzal szeretnék foglalkozni, hogy mi lehetne az az alapgondolat, amely a magyar vallás számára szilárd alapot szolgálna, s hogy lehetne ezt úgy kifejezni, hogy az egész népünk számára elfogadhatóvá és lélekhevitővé váljék. Az eddig elhangzott gondolatok közül Dávid Ferenc erdélyi unitárius tanait szeretném itt megemlíteni, mivel az unitarizmus gondolatával az ITT-OTT olvasói a lap hasábjain már találkoztak. (4*1- 2, 15l 7*6,7). Az unitárizmus a kereszténység körébe tartozik, ennek egy reformációja. Kiss Elek erdélyi unitárius ^üs^ök szerint az unitáriusok Jézusnak és tanításainak követésében látják életfeladatukat. A keresztény reformációk időről-időre elfordulnak a"szervezettől" és visszatérnek magához az alaphoz, a Bibliához és különöskép-35
