Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám
Azután a kisebbségben élő, többmilliós magyarságnak kellene valamit nyújtani,’ hogy kiegyenesithessék a gerincüket. Es ez a sorrend életbevágóan fontos. Azután ne csak a Horthy-kor szak hibáiról beszéljünk unos-untalan, hanem a már bővében levő uj hibákról, az uj rendszerben. Azután, ha már tisztára seperték otthon a saját portájukat, majd fel lehet vetni az emigránsok nyelvkérdését, de nem forditva, akármennyire is tolakodik a sok álfontoskodó lángész és tanácsadó, kint és bent. Annakidején Fourrier a kapitalizmus jellemzésére alkotta azt a kifejezést, hogy "hibás körforgás." ügy látszik, Magyarországon feltalálták a "szocialista hibás^körforgást." Amit lehet, azt rosszul csinálnak — de meddig? — "Ábel" Kedves"Ábel"f Könnyű innen megállapítani, hogy Magyarországon "amit lehet, azt rosszul csinálnak." Ám legalább legyünk tárgyilagosak, s ne hamisítsuk meg a "furcsa tényeket" bizonyos lényeges adatok elhallgatásával. Mert ha a Statisztikai zsebkön?/vet lapozgattad, azt is tudnod kell, hogy Magyarország majdnem félmilliós nettó embearveszteséget szenvedett 19^-45-ben és újabb 5^ ezret 1956-ban. Márpedig ezek a számok nemcsak a halálozások többletét képviselik, hanem bennük vagyunk mi is, Te is, én is, akik itt szaporítjuk a statisztikát, nem ott. Nem tudom, de az a 800 ezer, amit Te hiányolsz, talán ki is jönne, ha a mostani magyarországi létszámhoz hozzáadnánk az 19^ óta emigráltak számát meg azok természetes szaporulatát. — Mellesleg, 197^-ben a születési arány Magyarországon 17,8 ezrelék volt,' 195& óta a legmagasabb* ez 20^-os ugrást jelent az előző évvel szemben! S ehhez bizonyára van valami köze a pár éve bevezetett, csöndesen propagált népesedéspolitikának, —éji MAGYAR VALLÁS? HM . . . Már nagyon rég le akartam ülni és Írni egy-két sort egy régebbi ITT-OTT cikkről, de valahogy mindig halogattam. Ej, ráérünk arra még . • •• Elolvasván^ a cikket a Magyar Baráti Közösségről (ITT-OTT 7*6) referenciát találtam benne arra a bizonyos témára, melyet 72-ben kommentárral szerettem volna illetni ("Legálisak-e az emigrációs szervezetek?" 5*7). "The Constitution is what the judges say it is." — Nem tudnám hirtelen megmondani, Jcié ez az idézet, de úgy rémlik, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának egy volt tagjáé. Elgondolkodtató, és igaz. A múlt században rabszolgák adásvétele lehető volt, ma a vállalatoknak és intézményeknek előnyben kell részesíteniük néhány etnikai csoport tagjait. Húsz éve* listákat készítettek bizonyos szubverziv szervezetekről, ma nyomozást indítanak azok ellen, akik e szervezeteket figyelemmel kisérték vagy munkájukat akadályozták. Néhány éve a törvényeket, melyeket az előbb emlitett célokra létesítettek,hatálytalanította a Legfelsőbb Biróság .... Folytassam? The Constitution is what the judges say it is. Felesleges lenne jóslatokba bocsátkoznunk az elkövetkezendő birósági döntésekről, azonban annyi biztos, hogy az egyén szabadságjogai olyan fejlődésen mentek át az utóbbi évtizedekben, mely majdnem lehetetlenné tenné ma pl. a Japán származású amerikaiak in3^
