Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám
ló Gál Zsuzsa Felsoorött, igy az ő tapasztálabával is gazdagodott a burgenlandi magyarságról alkotott képünk. /Eddig magyar nyelven mindketten közöltünk egy-egy '-'előzetes riportot" a Magyar Néprajzi Társaság Szolnokon megtartott vándorgzülésén. Lásd a cikk után csatolt irodalmat./ Alsóőr Burgenland magyarsága öt falujának, egyike. Az öt faluból /Alsóőr-Unterwart, Felsoor-Oberwart, őrisziget-Siget in d. Wart, Felso-Pulya-Oberpullendorf, Középpulya-Mittelpullendorf/ csak Alsóor és őrisziget maradt még Homogén magyarnyelvű falunak. Felsőőr, Alsó őr és öriszigeta Felső őrség magyar nyelvű falui, melyek árpádkori települések. Virágkorukat a 10.-13. századig élték, amikor lakosságuk katonai szolgálatot teljesített Ausztria ellen. . Az ' őrök ’ a "gyepüelve" katonai védelmi rendszer fontos alkotóelemei voltak, akik a Pinka patak duzzasztásából eredő mocsaras vidéken az ellenség Magyarországba való behatolását gátolták, illetve kötelesek voltak a veszély hirét a királlzal minél előbb közölni. Ma is megtalálhatók e védelmi rendszerre vonatkozó kifelyezések dűlőnevekben /gyöpi, gát, Berdahegy-Wer da? sorompó, stb./. Az "őrök" foglalkozásukból kifolyólag nemesi kiváltságokat élveztek egészen 1348- ig, annak ellenére, hogy katonai szerepüket a tatárjárás után meginduló várépitéssel elvesztették. Szűk községi termelési határukat azonban királyi oklevelekkel /melyek biztosították jogaikat/ sikerült megtartaniok /nem úgy mint a mai Magyarországon elő Alsó őrségben/ a hatalmas nyugatmagyarországi főurak Batthyányi és Erdődy minden próbálkozása ellenére. Ennek egyik feltétele, velejárója volt, hogy mint "úgyis üoriek" /"valódi őriek"/ környezetüktől társadalmilag igyekeztek erősen elkülönülni. így sikerült fenntartaniuk magukat egy "népszigeten" belül a mai napig. A nem őri embert ma sem engedik könnyen maguk közé, és a legutóbbi időkig maguk között házasodtak, endogámok voltak. A falun belüli házasság /faluendogámia/ nem csak Alsóőrött, hanem Magyarország igen sok falvában található. Ez a szokás volt a legfontosabb tényezője a birtok faluban való megmaradásának, éppúgy mint a helyi normák, értékrendszer, szokások, nyelv, és etnikum fenntartásának, biztosításának. A nem őri származású ember "vidiki", és mint olyan, idegen. A vidiki jelző körülbelül az amerikai angolban használt !I foreigner "-nek felel meg, hasonló értelemmel. Seper János 72 éves alsóőri a következőket meséli a "vidikiek" fogadtatásáról a múltban; "Nahiz vuóta vidikinek nálunk a duoga. A kocsmába überhapt nem gyühetett be. Ha vuot meriszsige egy mullatságra jegyünni leánkát senki nem adott neki táncra. Többnyire hazafeli a sötitba juó meg is vertik. Mig a szigetieket és a füsoőriaket is csufulták, megvertik." Pontos adatok, ha hiányoznak is, tudjuk hogy a falu hármas felosztása /füőszög, közipszer, oaszög/ is bozonyos határokat jelentett baráti rokoni és házasodási csoportok között. Ezek szerint tehát beszelhetünk szerendogámiáról, szerantagonizmusról, mely az 1930-as évekig tartott. A községi anyakönyv óvatos átvizsgálásából tudjuk, hogy 1395 és 1950 között a házasságok 88%-a endogám házasság volt, 3% környéki magyarral, 4% osztrákkal volt megkötve. Ilyen módon Alsóőr természetesen sikeresen megtarthatta etnikai-társadalmi" kompozícióját az 1921-es lecsatolás után is, Az utóbbi időkben /kb. az 1960-as évektől kezdve/a falu hatalmas változásokon ment keresztül. Ezeknek okait az 19,40-es évek politikai, gazdasági és társadalmi körülményeire lehet visszavezetni, Az Anschlusst követő Hitleri gazdasági politika kedvezett az osztrák parasztságnak is. Gyors iparosodás, munkalehetőség jellemezte a negyvenes éveket. így a faluból sok "józan paraszt ember" került 13
